Századok – 1868

Pesty Frigyes: A magyar nemzet mostohasága saját maga iránt 11

13 rályué a Dráván túl levő törvényszékeinek, vagy bármely más ottani bíróságnak, mely őket maguk elé idézné, engedelmeskedjenek '). lia a királyság maga-magát nem kímélte, nem kímélte a nemzetet sem. Alig viharzott le a tatárjárás Magyarország fölött, a mint IV. Iïéla király egyesek és testületek kiváltságait megújítani, megerősíteni sietett ; így kedvezett ö 1244. évben Kor. pona városának azon kiváltság megújításával —• tehát már azelőtt is létezett, — mely szerint magyar embernek tanúsága szász irányában jogérvényt ne bírhasson. ") Tudjuk, hogy IV. Béla a szepesieknek megtiltá, miszerint földjüket másnak mint szabad németnek eladhassák, a beszterczebányai polgároknak pedig azt irá, miszerint jogaik körébe mást mint ama valódi németeket he ne fogadjanak : (extra germanos geminos illos.) A szász városok az által, hogy a környékbeli nemesség falai közt megtelepedett, magyar elem által is mindinkább gyarapodtak, hanem a magyarok idegeneklil tekiutettek, és a szászok jogaiban nem részesülhettek. A magyarok századokon át kénytelenek voltak tűrni ezen méltánytalanságot, de megsokalván ezt elvégre, 1G08 dik évben többrendbeli panaszt adtak be a korponai magyarok a pozsonyi országgyűléshez, elmondván, hogy nekik saját hazájukban, nevezetesen a szabad királyi bánya- és tót városokban házakat venni, és nyilvános hivatalt viselni nem szabad. Ennek következtében az ugyan ezen évi 13-dik törvényczikk által határoztatott, hogy ezentúl minden szabad városban nemzetiség és valláskülönbség nélkül, magyarok, németek, csehek, vagy tótok főbiráknak, tanácsosoknak és más akármi érdemességre, vegyesen és felváltva választassanak ; és a született magyaroknak szabad legyen az ö keblükben ellenmondás nélkül házakat venni és épiteni. Elég nagy abnormítás, hogy arra még törvényt is kelletett hozni, miszerint a magyar hasonló jo. gokat élvezhessen mint az ö vendégei, de úgy látszik, hogy az új törvény alkotói még most sem vártak attól sikert, mert az ') Concessimus In supor, lit ultra Dravam ad curiam Domini Regis, ôt ad nostram vol alterius judicis cuju.-cunquo citati, nnllaterras aceedere teneautiir. (Kuknljevics : Jura Regni Croatiao 1. 84 lap.) 2) Fojér :Cod. dipl. IV. I k. "Î28. .429 lap. Schrőer : Sitzungsberichte det kais. Akademie der Wissenschaften. Pliilos. liistor. Klasse 25 köt. 217 lap.