Századok – 1867

Horváth Mihály: Megnyitó beszéde a Történelmi Társulat első közgyűlésén 1867. május 16. 3

6 vak ezek, melyeken fajunk legjobbjai, legncmesbjei vérének és verejtékének nyomai látszanak. És vájjon nem a történelemből fogjuk-e megismerhetni s érdeme szerint méltányolhatni értékét mindazon nagynak, szépnek és jónak, mi őseink, a letűnt nemzedékek után örökségünkké lett, — s minek becsét csak azért nem tartjuk szakadatlan szem előtt, mivel a birtoklás és megszokás velünk azt könnyelműen feledteti. De ha a történelem világításában kellőleg méltányoljátok becsét mind annak, mit az elmúlt korok hagytak reátok : nem fog e szivetek eltelni hálával a lehunyt nemzedékek iránt, melyek e javakat számotokra is súlyos munkával szerezték? És ha az értelem világával érző sziv is egyesül bennetek, vájjon fogtok-e e magas kötelmekről magatoknak számot adhatni a nélkül, hogy egy titkos vágy ébredne bennetek, a jövő nemzedéknek fizetni le azon adósságot, melyet a múltnak le nem fizethettek ? Nem, ha magunkat becsüljük, lehetetlen, hogy egy nemes fogadalom ne ébredjen bennünk : gyarapítani részünkről is az igazságnak és társulásnak, a szabadságnak és miveltségnek ama gazdag örökségét, melyet a múlttól vettünk, és hatványozva szállítani át a jövendőre, mint olyatén adalékot a mi részünkről, mely a mi múlékony létünket a nemzetünk, fajunk valamennyi nemzedékeit átövező lánczhoz kösse. Fogjuk-e pedig e kötelmünket másként teljesíthetni, mint ha a letűnt nemzedékek életének s munkásságának minden mozzanatait felkutatjuk és a történelmi itészet világánál részletezzük s osztályozzuk ; hogy ekként nemzetünk múltjának minden elemeit összegyűjtvén és rendezvén, oly történelmét Írhassuk meg nemzetünknek, mely ennek hűséges képe legyen a szellemi és anyagi, társadalmi és politikai munkásságában egyaránt ? íme, csak ezen általánosságban tartott rövid fejtegetés is mennyire meggyőzhet bennünket ama kötelességünkről, mely szerint, s nem kevésbbé minmagunk, mint a mnlt és jövő nemzedékek érdekében, minél behatóbb módon és szélesebb alapon tartozunk művelni honi történelmünket. Nehogy azonban akár a kényelmes másodkezüség, akár egy nagytudományu, de téves irányú hazai tudósunk nyomán a nem rég múltban divatossá lett ábrándok, akár végre német