Századok – 1867

Pesty Frigyes: Magyarország vízhálózata a régi korban 68

74 déákhatárain keresztül a Tiszába folyt. Mióta a kincstári birtokok szántóföldekké változtattak át, természetesen több eső és hónedvet képesek magukba venni, és fgy kisebb lett a lefutó vizmenynyiség. Az úrbéri földek kiosztása alkalmával 1787 évben a Maros torkolata Aradnál még eltöltve nem volt, és így a Szárazér medre, sőt a laposabb részek, melyeken a Maros vize elterülni szokott, mint vizjárta földek, kiosztás alá nem kerültek. Ezen Szárazéi- egy Földeák határában Csanád megyében telepített kertész községnek is adta nevét; de századunkban ez is feloszlott. Nógrád megyében Szenna határjárásában (1269) többször valami siccus fluvius = Szárazpatakról, tétetik említés, bizonyosan ettől nyerte a Szennával határos Brezova a „száraz" melléknevet, magát a patakot nem találjuk* A Zenepatak szintén e megyében Szátok és Vadkert körül, Dobordal folyó hasonlóan itt volna keresendő ; — az utóbbiról meg levén győződve, hogy nem,lévén azonos az itt folydogáló -Dohroda vízzel. — Ki ismeri Bereg megyében a Boltrágy és Hilimma folyót, a Jaszna, Obua, és Sebespatakot ? a Csorna vizét, mely Lónya határát átszeldelé ? (1272). Borsod megyében az 1263 Apátfalva határjárásában említett Milecpatakot ? Máramarosban a Dobrik, Beczkő, Aszupatakot, a Sztrombát, mely Apsába, a Lúdpatakot, mely Alsó-Apsánál a Tiszába szakad? Volt Hont megyének is a maga Szárazpatak-ja Szelény körül 1270, ugyanitt létezett a Csolnokpatak, és Harsány, — a Galanya folyó (1351) és Bányapatakf(1258) legalább nem nyomozható a megye területén túl. Kérdjük továbbá, hol van Zemplén megyében a Vermespatak, mely a XIV. században a már szintén nem létező Lónya helység közelében említtetik, és a Bodrog folyóba szakadt ? hol az Ilosva patak, mely össze nem tévesztendő a Beregh megyei írsava folyóval ? hol a Hatavér patak, melyet az okmányok a Laborcz mellé utalnak ? A Pozsony megyébe egykor szorított Hata tó (1303) elenyészett, miként az ismeretlen fekvésű, de már 1158. említett Hatha vár. E névvel a múlandóság van egybe kapcsolva, — a közélet ma sehol sem alkalmazza. Nem ismerjük már ma Zemplén megyében a Hegyi és Szalok körül említett Perk patakot, az Aranyos vagy Mézespatakot (1325) és a Lelesz körül 1214 említett Csiszér patakot, noha a Csicser falut és Csizér pusztát megtaláljuk ; Sáros me-