Századok – 1867
Pesty Frigyes: Magyarország vízhálózata a régi korban 68
75 I gyében a Delna, Gyepes ; Zsidó, Boroszló, Rákos, Bakta, Ara'nyos és Mon patakot, és a Kőrös patakot, mely a Delnába folyt, miként a Delna a Gyepesbe. Itt nélkülözzük a Topolyba szakadó Nagy-Grabóc folyót és a Csepest patakot (1212), mely magába fogadá a Komlós vizeit is. Ugocsa megyében az Egrespatakot (1377), az Egur folyót (1278) és Egur tavat (1262). E megyében egyesültek a Hamvaspatak (avagy Jerney hibás ejtése szerint Hamispatak) a Tornya vizével, — és itt csörgedeztek az Izteger folyó (1262) hullámai. A nevezett vizek ma ismeretlenek. Pozsony megyében a Bény, Nagyszombatnál (1300) a Barcs vize Várkony és Nyék közt (1341) a Bálvány Bős határában (1254) itatta hazánk földét. Más Bálvány -viz fordul elő 1274 Veszprém megyében, és ugyanott (1322) az Evetes folyó Tihany és Szőlős körül, Ajka határában a Bakony vidékén a Tornya, melybe a Kovácsbike nevü csermely szakadt. Somogyban a Gyepes és Zudas (1422) folyó, Baráti máskép Szent Iván mellett, a Lekez folyó, a Nyár vize ismeretlen neve tűnik fel, az utóbbiról tudván azt, hogy 1361 Sármellék és Paczod körül folydogált. Bars- megyének a XII. és XIII. század okmányai egy Cumpa nevű patakot tulajdonítanak, mely Jerney szerint Czompónak volna ejtendő, de nincs kétség, hogy e patak a bars megyei Sáró és hont megyei Fegyvernek határát képezte, hogy Kompa volt a neve, és hogy a Kompaközt is képezte. A garammelléki szent benedeki apátság alapító levelében 1075 évről egy Sivka-Zakmera, vagy mint alább iratik : Zadmara patak nevét olvassuk. Knauz Nándor úgy vélekedett, miszerint e név Radmera alakra volna igazítandó. Én a vidék topographiájának tanulmányozásából azt vélem állíthatni, hogy Ladomera nevű patakkal van dolgunk, mely egykor a mai Ladomér falu mellett folyhatott, Kis-Tapolcsán és Zsikava táján. Liptó megyében a Hangyapatak (1247) már eltűnt, Zólyom megyében a Lukvapatak, és Szampor (1300) a Lukovo és Szampor helységek mellé vezet, hol tán tudnák mondani, vájjon fenmaradtak-e még folyó vizei is. Bihar megye Rügyeg nevü vizzuhatagát csak érintem, mint mely 1239 Jenő körűi tajtékzott ; és elégségesnek vélem a példák számát berekeszteni Zala megyével, hol az ismeretlen Unokapatak, és a Bik melletti Agaspatakon kivül Igricz és Verecspatak körül egy Tót-Rokolánpatak, mely más-