Századok – 1867

Pesty Frigyes: Magyarország vízhálózata a régi korban 68

68 vévén öszve, utána indultam. De azalatt az pogányság az utaknak bevágása miá folyvást nem mehetvén, egy szoros völgyben megállapodott, s kiváltképpen való nagy eső jővén reája, egészlen öszveázott. Hajnalra kelve, a nagy-bányai s felső-bányai, máramarosi, s több öszvevert föld népe rajta ütött, s feles pogányságnak veszedelmével, sok keresztyén raboknak szabadulásával, többet 9000 lónál nyertenek tőle, — kire az én elöljáróim is reáérkeztenek volt. Magam penig Husztról tértem vissza, s mentem Salánkra, az holott házaimat elégette s porrá tette (a tatár), s onnat Károlyban, az honnat is mind magának az fölséges berezegnek s mind az fölséges hadi-tanácsnak bővséges relátiót tévén, egészlen contentáltattanak véle, s akkor resolváltatta ő herczegsége (Eugenius) fölséges urunkkal ő fölségével, az generál-feldmarsal-lajdinandságra való gázsit." stb. ') íme, mindezekből világos, hogy az 1717-iki tatárverés főintézője : Károlyi Sándor föntebb közlött történelmi becsű előterjesztését s észrevételeit mindgyárt a diadal után következett napokban, nagy-károlyi várából, Savoyai Jenőhez vagy a bécsi es. k. főhaditanácshoz irta. Érdekes kiegészítésül szolgálnak ezek a nevezetes férfiú történelmi szerepléséhez, valamint általában hontörténetünk egyik eddig nem sok tekintetre méltatott epizódjára vetnek egészen új világot. Örülünk azért, ha a Történelmi Társulat füzeteit tán érdekesithettük volna velők. THALY KÁLMÁN. Magyarország vízhálózata a régi korban. Hazánk régi geopraphiája még uincs megirva. Megyékre volt az Árpádok birodalma felosztva mint napjainkban, de a megyék száma, és azok határai változtak. Ma már senki sem ismer Locsmánd, Segesd, Sempte, Galgócz, Gora, Stomfa, Patak, Kacsa, Gerzencze, Maróth stb. megyét, még ama vármegyék közt sincsenek elősorolva, melyeket Verbőczy említ, —- létezésüket ') Magy. Tört Emlékek IV. 11—1131.