Századok – 1867

Pauler Gyula: „Székesi gr. Bercsényi Miklós levelei b. Károlyi Sándorhoz. 1703-1711.” (Könyvismertetés) 408

409 fája összeforrt, gyűlöletét, bizalmatlanságát az osztrák ház iránt könnyű volt megérteni még az idegennek is : de hogy tisztán megértsük, mi birta Bercsényit, egy osztrák kegyencznek épen nem mellözött fiát ama sötét gyűlöletre, mely benne minden német iránt lángolt, ha nem ördögi malitia ? — ismernünk kell, é s pedig részletesen, a magyar nemzet történetét a vasvári békétől Rákóczi fölkeléseig, a németújhelyi vérpadot, a cseh és osztrák börtönök történetét, a sokféle vérhiróságot, le az irtózatos eperjesi törvényszékig, a Sporkok, Spankauok, Eobbok, Stras soldok, Caraffák működését, kiknek nyomán a Hocherek, Volkrák, Ambringenek, Kollonicsok hada rohant a holtnak vélt magyar nemzetre, hogy azt kénye kedve szerint szétszakgassa. Bercsényi magyar volt, és átérezte mindazt, mi a nemzetnek a múltban, jelenben fájt. Benne mintegy megtestesült a nemzeti keserűség és gyűlölet, és épen ezért emelkedett Rákóczi után a legmagasabb polczra. A Rákóczi-forradalom nem mutat fel lángelméket ; a legjelesebbek, Rákóczi, Károlyi, nem mérkőzhettek Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, vagy Tökölyi Imrével, és Bercsényi nem tartozott a legjelesebbek közé *) : de a situatio embere volt. ő nem jelölt ki ösvényt a nemzetnek, melyen haladnia kell : de a mederben, mely felé az áradat rohant, legmerészebben, legelőbb előre tört, lángoló, szenvedélyes negatiójaképen mindannak, ami Magyarországon több mint harmincz év óta, sokszor Isten és világ borzalmára, történt, gyökeret vert. És ő *) Megbocsát t. irótársunk, ha leplezetlenül kimondjuk, hogy minket a Rákóczi-korra nézve hét év óta folytatott tanulmányaink egészen más meggyőződésre vezettek a hires kurucz fővezért illetőleg. BercsényitŐl a genialitás bizonyos nemét megtagadni nem lehet ; — bizonyítják ezt saját levelei, melyek közül számos viseli magán a lángész határozott nyomait. Károlyinak ő mindenben fölötte állott, kivéve a hideg számításban, — s Rákóczira is nagymérvű, mondhatnók irányadó befolyással volt, úgy hogy méltán nevezhető a háború teremtő és éltető lelkének. Rákóczi nyilván elismeri Emlékirataiban Bercsényi fényes tehetségeit, melyekkel a hazában ki sem mérkőzhetett, s melyeknek párját az ellenséges Heister tábornok „a világ nagy részében" is hiába keresé. Bercsényi rendkívüli ember vala: nagy erényekkel, nagy hibákkal. Eszmékben dds és eredeti, s mégis legpraegnansabb kifejezője a nemzeti közérzületnek ; mint jellem vaskövetkezeteségtt, mint magyar a — legmagyarabb. S z e r k.