Századok – 1867

Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 391

393 Ausztriába is kivitetett. A mesterségek föllendülésére mutatja, hogy posztó, selyem, bársony s egyéb finom szövetek, ezüsttel s aranynyal himzett s boglározott mezek, aranylánczok s más ilyen ékitmények közönségesek voltak a gazdag nemeseknél ,* de a czéhek nálunk még ismeretlenek valának. A vászonszövés és üvegkészítés szorgalmasan gyakoroltatott; a hajók esetlenek valának ; az árpaser csak a német községekben divatozott. A gyökeret vert miiipart és kereskedést visszalökte a tatárjárás, de a következett királyok mindent elkövettek, hogy azt új virágzásnak indítsák, daczára annak, hogy a nyugoti kalmárok keletre gyérebben jártak már Magyarországon keresztül, de ez azután nagyobb tevékenységre buzdltá ami kalmárainkat. Leírva a műipar s kereskedés állapotát az Árpádok alatt, szerző fölemlíti az akadályokat is, melyek megnehezítették az ipar nagyobb emelkedését. Ilyennek találja a népiség (Volksthum) különféleségét, s tarka vegyületét a többféle nemzeteknek melyek Magyarhont lakták, valamint ezek polgári állapotának g erkölcsi sajátságainak különnemüségét is ; ilyennek keleti, műveletlen népeknek királyaink által több izben megtelepítését; ilyennek a szorgalmi osztály egy részének polgári helyzetét és a politikai alkotmány lépcsőnkénti elfajulását ; ilyennek az utak bátortalanságát, a gyakori belviszályokat s külháborúkat, végre a vertpénz csekély mennyiségét, és mindezt történelmileg igazolja. Végre azon kérdést fejtegeti : minő befolyása volt a müiparnak s kereskedésnek nemzetünk értelmi s erkölcsi kifejlesztésére ? Amásodik rész a műipar és kereskedés történetét a vegyes házakbeli királyok alatt tárgyalja. E korszak kezdete szomorú képet nyújt a közállapotokról. Trencsényi Máté, Iván németújvári gróf, és Apor erdélyi vajda, s más hatalmasabb olygarchák féktelenkedése, zsarnoksága, képzelhetni, minő kárt és hátramaradást okozott a műipar s kereskedésben. Károly a nemesség hatalmát megtörendő : a belzavarok lecsendesítése után, megerősfté, sőt gyarapítá és sikeresen védelmezé az aristocratia követelelései ellen a városok s polgári osztály szabadságait, emelé foglalkodásait, a müipart és kereskedést, a miben követői voltak utódai, kivált Nagy-Lajos, s mondhatni, az Anjouház uralkodása alatt hágtak fel városaink a jóllét s gazdagság azon fokára, melyhez hasonlón a legújabb időkig nem állottak