Századok – 1867

Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 391

394 többé. Föl vannak itt említve azon városok, melyek Károlynak köszönhették szabadságaikat, a melyek ismét okozták, bogy azoknak tekintélye már országos renddé lön, s befolyása a közügyekbe mindinkább növekedett, s már a főnemesség is tiszteletezímnek tekinté a városi polgár nevet. Még több város köszönbeté szabadságait és jogait Lajosnak, ki egész hossza uralkodása alatt mindig barátja volt az iparosoknak. E két király, valamint a nemzet politikai s diplomaticai életében, úgy a műipar- s kereskedésben is új korszakot alkotott. A török terjeszkedése miatt a keleti kereskedés nagy részint ismét Magyarországon kezdett keresztülvonulni,kivált az éjszak-nyugati tartományokból.Ezen átmeneti kereskedések főpiac?ai valának honunkban :Szeben,Brassó és Besztercze.A brassói légelyek,csobolyók és egyéb fa- és vászonmüvek részint a városiak, részint külföldiek által Smyrna, Egyiptom- s Arábiába is szállíttattak.Ausztria-, Cseh- és Lengyelországgal is élénk volt a kereskedés ; a bécsi,prágai, nürnbergi, boroszlai kalmárok szép engedményekkel ruháztattak fel királyaink által. Az oroszok is meglátogatták, mint kalmárok, hazánkat, valamint az adriai tengermellékiek is, emezek indiai árúkkal, olasz szövetekkel, üveggel s papirossal megrakodva. Hazánk e korban már activ kereskedést is űzött. A szász gyarmatok kalmárai, kivált az erdélyiek, nem ritkán fordultak meg árúikkal Bécs, Prága, Krakkó, Zára, Velencze és Bukarest piaczain. Olasz- és Németország némi részben az erdélyi és kassai kereskedőktől vâsàrlàk a drága bőröket. Kőszeg, Pozsony és Sopron vetélkedtek a honi boroknak a német földre szállításában. A külföldi kereskedőknek honunkba csődülése, az árúk sokasága és sokfélesége, valamint a szükségek szaporodása s a fényűzés növekedése, szükségkép élénkebbé tevék a belföldi városi kereskedést is. Több példát olvasunk arról is az oklevelekben, miként e két királyunk az árúikkal utazó kalmárokat különösen óltalma alá fogadta s biztosító-levelekkel látta el. A vámok és harminczadok sem valának nyomasztók. A pénz szilárdabb lábra állíttatott. A virágzó kereskedés kedvezőleg hatott a mesterségekre is. A czéhek a mesterek között a rendet s egyetértést fentartották,.vetélkedésre s a müvek tökéletesbltésére ösztönt adtak. A czéhszabályokból látható, minő mesterségek voltak legeiterjed-