Századok – 1867

Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 391

392 Wön honunkban kezdetet. A durva anyagokat feldolgozó művesek közül okleveleinkben előfordulnak már kovácsok, bodnárok, esztergályosok, sütők, szakácsok, fazekasok, viaszgyertyaöntők, aranymívesek, szekérgyártók, molnárok, méhészek, halát szok, vargák, méhserfőzők, kerékgyártók, faragók s a t. A kézművekkel hasonló léptekben haladt a kereskedés, melyet nemcsak heti-, hanem itt-ott már országos vásárok is mozdítottak elő, s vannak nyomok, hogy az már folyamokon is üzeték, az adásvevés pedig csere által történt. A külfölddel űzött kereskedés állapotáról e korból biztos adatunk nincs ; azonban a zsidók és izmaeliták e részben is munkásak valának. Az emigy fejledezö ipar Péter királysága alatt visszafelé hanyatlott, mert az ő kirúgó élete miatt a nemzet gyűlölte s üldözte az általa kegyelt németeket és olaszokat : a szorgalom, melyet ezek ápoltak, csak Endre alatt kezdett ismét éledezni. Utána, Salamont kivéve, oly férfiak ültek az ország kormányán, a kik mindent mozgásba hoztak népök emelésére. Béla új pénzt veretett s annak értékét a bizanczi aranyok szerint határozta meg. László és Kálmán alatt mind a műipar, mind a kereskedés tetemesen emelkedett. Már a kender s len termesztése is közdivatuabbá lőn, s midőn Piroska, sz. László leánya, Comnen János görög császárnak eljegyeztetett, a külföldi kereskedés élénkebbé lőn, s még fontosabbá vált, mert Velencze felé nyitott utat, Horvát- és Dalmátországnak meghódoltatása után. A XII. században a Szepességen s Erdélyben megtelepített szászok s az általok emelt városok nagy emeltyűivé váltak a műipar- s kereskedésnek. Nyugati Európa a keleti birodalom és a szent-föld felé vette irányát, s útja többnyire Magyarországot metszé át ; kalmárainak Esztergom volt nyűg- és rakhelye. Ausztria oldaláról Pozsony, Mosony, Esztergom meg Pest valának az áruk főpiaczai. Vágómarha e korban is nagy számmal hajtatott Ausztriába. Az emigy megnövekedett külkereskedés nagyobbitá a belkereskedést is. Vásárok már minden városban tartattak. A zsidó és izmaelita csereberélők mellett a megszaporodott német és olasz jövevények elegyedtek a kereskedésbe, mely emigy szükségkép emelte a műipart is. Pénzverdék Székes-Fejérvárott, Budán, később Szebenben építtettek. A magyar réz igen kapós vala. A só a szomszéd déli tartományokba és