Századok – 1867

Gyárfás Isván: A tárnokvölgyi ütközet és a hún-seythák temetkezési módja 353

364 ható, hogy közép és keleti Ázsiában, a Caspi- és Feketetengei • töl északra, s le a duna-melléki vidékeken mi czélra emeltettek a kőhalmok. Az Ősöknek sírjait a fiatalság ünnepi öltönyben szokta meglátogatni, s amely legénynek ott egy leány megtetszik, apjához küld, s leány a kezét kéri, s csak igen ritka esetekben kap a kérő tagadó-választ. (Fejér, Kazarok 40 1. Manantin CCCL. m. 4. r. Ohsou des peuples dp Cauc. 40. Neumann p. 87—90.) Kupffer pétervári akadémiai tag 1829-ban az Elborus hegyén tett utazásában említi, miként a Malka és Kich-Malka (petite—kis) völgyében találni láthatólag összehordotott kőhalmokat, melyek — mint a cserkeszek mondják —sírhal-, mok ; ugyanez a Kassaout mély Völgyében levő síkról emlékezik, mely fedve volt hasonló kőhalmokkal; másutt is sok ily régi sírhalmokra lehet találni, melyeket a lakosok frenghiknek azaz európaiaknak tulajdonítanak. (Npuv. Jour. Asiat. T. VII. p. 36-48.) Be ne nevü jász-pusztán, a Duna-Tisza között, 1834-ben, homokbuczkák közt találtatott egy magyar vitéznek s lovának csontváza, többrendbeli ékszer, szerszám-ékítmény, nyílhegy, kard, kengyel, vas-zabla darabjaival ; itt egy Bene nevü, sK. u. 915—23 év közt élt hős, egész vitézi diszítményeiben, hihetően a koponyáján kapott nagy vágás következtében, elhalván, a scytha vagy pogány szokás szerint felhánytho m o k d o m b alá eltemettetett : de a domb repülő-homokját 800 év alatt a szél elsodorván, végre a csontváz napfényre került. — E sírban égésfekvetnek, s így a megégetésnek nyoma nem volt. (Magy. akad. évk. II. 1835, 281—296 1.) A s z.-g á l i monostor évkönyve (Casus S. Galli cap. 3 apud Pertz mon. German, bist. Hannover, 1829. T. II. p. 105.) az ungrinak nevezett nemzet 925-ben Kr. u. történt hadjáratát leirván, elbeszéli, hogy a monostor tornyából leesés következtében két magyar meghalván, ezeknek holttesteit bajtársaik a a templom ajtófelei közt megégették, s bár a máglya lángjai csapkodták is a tetőzetet, de magát a templomot fel nem gyújthatták. Leo Diaconus (Histor. lib. VI. C. 1. ed. Bon. p. 148. 149. 150.) Svatoszlav kievi fejedelemnek 97l-ki híres hadjáratát, s ebben a besenyő, hún, bolgár segédhadaknak a görögök