Századok – 1867

Horváth Mihály: Szent-István első összeköttetései az egyetemes keresztyén egyházzal 18

29 oly nagy fölényt gyakorló Gerbertet magasztalta fel Sz. Péter székére. Gerbert még azon évi april 2 ilikán II. Sylvester neve alatt kezdé kormányozni a keresztény egyházat.1) A lángeszű pápa, a legfőbb egyházi hatalom birtokában, ezt nem is késett érvényesíteni, rég ápolt nagy eszméinek valósítására. Mély benyomást tőn már első bullája is, melyben a keresztény világ püspökeivel közié, mily elvek szerint fogja igazgatni az egyházat. Összes hatása pedig nagy változást készített elő az egyházi s világi főhatalom viszonyaiban, mely hogy maradandóbb eredményeket mindgyárt nem szült, csak az ö és III. Ottó kora halálának tulajdonitható. Nagy óvatossággal s finom tapintattal készült tervét azonban lényegére nézve később egynémely utóda is követé, mígnem VII. Gergelynek végre sikerült hatalma tetőpontjára emelni a pápaságot. 0 azon levelétől kezdve, melyet 996-ban irt a császárnak, folyton oda müködék, hogy benne vágyat ébreszszen udvarát s kormányát a byzanti császárok módjára rendezni, s e formák és rendszer mellett a római birodalom egykori fényét s hatalmát a maga trónján feléleszteni. E rendszer azonban csak szinleg hasonlított volna a byzantihoz, mert annak éle, lényege oda volt irányozva, hogy az egész császári hatalom a kizárólag papokkal betöltendő hét udvari főméltóság kezébe játszassék.2) E rendszer által, ha teljesen életbe lép vala, ' Rómában egy megfordított byzanti császárság állott volna fel. Míg ugyanis Konstantinápolyban a patriarc.ha merő eszköze volt a császárnak : Rómában, e rendszer eredményei szerint a császár vált volna a pápa eszközévé ; egy vegyes világi s egyházi világbirodalom ') A kútfők Gerbert életéhez: Annal. Hildesheim. Quedlinburgons. ; Thietmár krónikája ; Richer Histor mind a né^y Pertznél III. Folcuini : Gesta Albat. Lobiens. u. o. II. A metzi Adalbero élete. u. o. IV. Gerbert saját levelei számszerint mintegy 320. Duschesne : Hist. Franc. Script. II,, 789. Marsi : Collect. Concilior. XIX. 153. A reimsi és mouzoni zsinatoknak Gerbert tollából folyt története. III., 653 köv. stb. ') Az okmányt, mely e rendszernek tervbe vételét tanúsítja, Pertz fedezte föl : Archiv der Gesellseh. für ältere Geschichtskunde V- 119.171. Közli Giesebrecht is : Kaisergeschichte 1. 823. S hogy a terv valóban Sylvester müve, bizonyítja magának III. Ottónak egy levele Mabillonnál : Annal. Ord. S. Bened. IV. 694. És Böhmen : Regesta Ottonam, 844. szám alatt.