Századok – 1867

Horváth Mihály: Szent-István első összeköttetései az egyetemes keresztyén egyházzal 18

28 mint hogy a fogékony ifjú keblében egy új szerkezetű római császárság eszméit hintse el s gyökereztesse meg. Cresceutius római patríciusnak, ki már Leo pápa fölött is zsarnokoskodék, lázadása, melynek következtében V. Gergely Rómából elűzetett s János piacenzai érsek tétetett ellenpápává, 998-ban ismét Romába hívta az ifjú császárt. Crescentius a fegyverrel megvett Angyalvárban elfogatott s kivégeztetett; János ellenpápa pedig szeme világától, nyelvétől s orrától megfosztatván, klastromba záratott. A székébe visszahelyezett V. Gergely egyátaljában nem volt ugyan barátja Gerbertnek, ki szintén a császár kíséretében vala, most mindazáltal hálából is kénytelennek érzé magát megegyezni a császárral abban, hogy Gerbert, ki Ottó szelleme s kedélye fölött mind nagyobb uralmat gyakorla, a ravennai érsekségre emeltessék. Az iigyes férfiúnak még azt is sikerült kieszközölnie, hogy a pápa Ravenna városát s jövedelmeit, melyek még I. Ottó özvegyének, Adelheid császárn énak birtokában voltak, ennek halála esetére neki adományozza. A ravennai széken kezdettől fogva egészen megváltozottnak találjuk Gerbertet. 0, ki elébb, reimsi felavattatásakor a római egyházéitól oly annyira eltérő tanokat hirdetett, a suffragan pöspököket azonnal zsinatba gyüjté, hol mint szigorú erkölcsreformator s mi több, a római kathol. elvek erélyes védője lépett föl. A kevéssel utóbb Rómában tartott zsinaton pedig első volt, ki a pápa után azon végzést aláirta, mely egykori tanítványát, Robert frank királyt egyházi átokkal fenyegeté, ha a szent szék tilalma daczára kötött második, törvénytelen házasságáról nem mond le. Gerbertnek szemlátomást az volt czélja, hogy a pápát ne csak teljesen kiengesztelje, hanem, mivel ennek fiatalsága miatt közel halálára nem számíthatott, a maga nagy eszméinek elfogadására is hajlandóvá tegye. Azonban, ezen eszmék foganatba véte 1ère, rövid idő múlva minden eddiginél tágasabb tér nyilt Gerbert előtt. V. Gergely, 999 ki február 4 dikén hirtelen, s több kútfő állítása szerint erőszakos halállal, ') kimúlt, s III. Ottó a szellemén és kedélyén ') Lásd: Vita S. Nili. ActaSanctor. Septembr. VII. 337. Vita Meinverti Cap. 10. Leibnitznál : Scriptor. Brunsv. I-, 520. Rupert adalékai Heribert életéhea Pertznél : Monum. German. Hist. IV., 742. a jegyzetek között.