Századok – 1867

Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 291

294 polgári és erkölcsi műveltségére fordítja olvasói figyelmét. E műveltségnek leginkább Franczia-, Német- és Olaszország valának képviselői. Ott találjuk mindegyikében a htibérrendszert, valamennyi káros kinövésével. A hübér-urak daczolva a királyi hatalommal, egymás közt dulakodva, rakonczátlankodtak, a polgári vagy a tulajdonképeni középosztályt szolgaságba döntötték,a mezei lakosokat zsarolásaikkal s korlátlan önkényükkel nyomorba süllyesztették. A képet röviden akként ecsetelhetni : szolga volt mindenki, a ki az úri osztályhoz nem tartozott, nemcsak polgári, hanem nagy részint még természeti jogaitól is megfosztatva,nem embernek,hanem ura tökéletes tulajdonának tekintetve. Sorsát felette nyomasztóvá tette a szabad költözhetés jogának elvesztése ; élete fölött urának tökéletes hatalma volt ; jobbágynak ura adott életpárt ; uráé volt szorgalma gyümölcse, s midőn meghalt, mindene urára szállott. A folyamok s tengerek partjain fekvő városokban gyakoroltattak ugyan számtalan zsibbasztó akadály közt a művészet, kereskedés és némileg a tudományok is, de az országok belvidékein a foglalatosság főnemeit némi mesterségek, földmívelés, baromtenyésztés és vadászat tették. A vallást ábránd, előitéletek, babona eltorzították, nemesítő befolyásától megfosztották. Az igazság istenitéletek,párviadalok által szolgáltattatott ki, mi ismét a törvények minőségére mutat. Csuda-e tehát ily viszonyok közt az erkölcsök vadsága, melyet csak az e korban csirázni kezdett, de minden szilajság alól fel mégsem oldható lovagság (Ritterthum) szelídített némileg. A durvaság fékezésének egyik leghatalmasb eszköze, a házi s nyilvános nevelés, a gyermekből izmos ügyes vivót, bátor és vitéz harczost nevelni tartá legfőbb feladatának, szellemi eredmény pedig mély tudatlanság vala. — Ezek az említett három ország polgári s erkölcsi műveltségének sötét fő vonásai, melyekkel szemben a vidámabbakat, de a melyek ritka kivételek valának, szintén megérinté a részrehajlatlan szerző. Európa egyéb országainak, névszerint Spanyol-, Angol-, Norvég-, Svéd-, Dánországoknak, a Duna, Elba és Visztula között lakott szláv népeknek, Oroszországnak, a Pannónia- és Dáciában élt bolgárokkal vegyült szláv fajoknak polgári s erkölcsi műveltségét már rövidebben, de szintén jellemzöleg vázolva, áttér szerzőnk a keleti birodalom műveltségére, mely sokkal