Századok – 1867

Thaly Kálmán: Bottyán tábornok haláláról s temető-helyéről 167

171 férjének, a jeles hadvezérnek, halhatatlan nevéhez méltóbb nyúghelyetszerezzen.Bottyán hamvait özvegye táborhelyéről elvitetvén, ünnepélyes szertartással aSzent-Ferencz-rendüek gyöngyösi régi szép góth egyházába temettette. A requiemek is itt s Egerben tartattak érette. Most már teljes bizonyossággal tudora mind ezt, mind pedig Bottyán elhúnytának napját és helyét. Ugyanis a tavaszszal a m. kir. Curia levéltárában a Botytyán-örökösök és legatáriusok pörös actái közt kutatván — hány felé oszlott a hires tábornok gazdag hagyománya ? —• véletlenül reájöttem mindezen annyiszor és annyi helyütt hiába keresett, s legalább előttem nagybecsű, de bárki más előtt is históriai érdek'i adatokra. Nevezetesen Bottyán özvegyét szül. gr. Forgách Juli á n á t — ekkor,1712-ben már b. Palocsay Györgynét — a fimaradék nélkül elhalt tábornok rokonai és hagyományosai — a dús örökség felett pörlekedvén — törvényes úton, hit alatt kényszeriték bevallani mindazon ingóságokat, melyek néhai férje halála után kezénél maradtak. Ezen bevallási okmány szövegébén fordulnak elő az említettem történelmi becsli adatok. Az okmány hitelességéhez semmi kétség nem fér. Egész ivrétben irt, két ivre menő egykorú irás az, a per-actákban „54" számmal jelölve, s kivül „Acta successorum Joannis condam Bottyán, ex compromisso partium Tyrnaviae et in Bátorkeszi (Bottyán egyik uradalma) revisa et judicaliter terminata" felirattal ellátva. Saját aláírásaikkal és pecséteikkel megerősítve irták és kiadták Pozsonyban, 1712. oct. 5-kén Schlosspergh Ferencz és Nagy Ádám kir. táblai hites jegyzők, mint — a Fülesi és Gálosházi Meskó Ádám nádori itélőmester, továbbá Eörményesi Fiáth János és Nemes-Kocsóczi Dubniczky András kir. személynökök elnöklete alatt tartott kir. ítélő táblai ülésből az imént irt évben és napon Bottyán özvegye gr. Forgách Jaliána hit alatti vallomásának fölvétele végett — kiküldött hivatalos személyek. Bizonyítják pedig, hogy ők a nevezett napon Pozsonyban, a grófnő szállásán, özv. Klebl Fülöpné Duna-utczai házában megjelenvén, előttök a grófnő a következő esküt tette le : „Én Forgács Julianna, esküszem az egy élő Istenre, ki 12*