Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Vaderna Gábor: A legártalmasabb dicséret. Széchenyi István Berzsenyit olvas – Berzsenyi Dániel Széchenyit olvas - (a kapcsolatfelvétel)
A LEGÁRTALMASABB DICSÉRET 83 (a kapcsolatfelvétel) A Berzsenyi-irodalom egyik sokszor előforduló, ám a mélyebb elemzést nélkülöző tézise, hogy a költő történelemszemlélete aulikus volt. (A’ Magyarok hoz-óda első változatában Szapolyai öldöklő századját éppúgy bírálja, mint a Rákóczi-féle felkelést, uralkodói eszménye Mária Terézia és I. Ferenc voltak – II. Józsefről pedig sokatmondóan hallgatott.)17 A Széchenyi-irodalom pedig azt emlegette olykor, hogy Széchenyi kedvelte Berzsenyi költészetét, s olyannyira, hogy A’ Magyarokhoz ódát Széchenyi le is fordította németre Seilern Crescentiának,18 s aztán a Hitel ben idézte is Berzsenyit. Tudvalévő az is, hogy levelet váltottak olykor, s Berzsenyi írt egy verset, a gróf Mailáth Jánoshoz címzett ódát, melyben Széchenyit emlegette. Széchenyi 1830. január 15-én írt először Berzsenyinek. A gróf mentegetőzik, hogy még nem látogatta meg személyesen, illetve egy munkáját küldi: „Méltóztasson, ide mellékelt munkámat, – mellyel már rég óta kivántam kedveskedni, – habár tárgya nem igen kellemes ’s érdekes is, nyájas hajlandosággal elfogadni.”19 A levél kritikai kiadásában Fórizs Gergely a küldött műben A’ lovakrul 1828-as kötetét azonosította, hiszen a Hitel első példányai csak február első napjaiban jöttek ki a sajtó alól.20 Ezt az azonosítást csak megerősítette, hogy Berzsenyi úgy válaszolt, hogy 1830. február 25-én Wesselényi Miklósnak és Széchenyinek egyszerre írt egy somogyi megyegyűlés után, ahol Wesselényi javaslatát vitatták: ebben a levélben valóban a lótenyésztésről (valamint a magyar táncokról) esik szó.21 Tudvalévő, hogy Wes selényi Miklós 1829-ben négyoldalas nyomtatott körlevelet bocsátott ki a Lótenyésztő Társaság nevében, melyet valamikor Berzsenyinek is megküldött. Ebben Somogy vármegye rendjeit szólítja fel a „Nemzeti Ló oskola” támogatására. Berzsenyi számára Széchenyi és Wesselényi törekvései tehát 17 Berzsenyi történelemképének forrásaihoz lásd Merényi Oszkár: Berzsenyi soproni tankönyveiről és első soproni olvasmányairól. Soproni Szemle 25. (1971) 3. sz. 227–238.; Berzsenyi Dániel: Költői művei. S. a. r. Merényi Oszkár. (Berzsenyi Dániel összes művei I.) Akadémiai, Bp. 1979. (a továbbiakban: BDÖM I). 271–272. 18 Erről: Vaderna G.: A költészet születése i. m. 436–437. 19 Széchenyi István Berzsenyi Dánielnek, Pest, 1830. január 15. In: Berzsenyi Dániel: Levelezése. S. a. r. Fórizs Gergely. (Berzsenyi Dániel összes munkái) EditioPrinceps, Bp. 2014. (a továbbiakban: BDLev). 588–289. 20 BDLev. 1016. 21 Berzsenyi Dániel Széchenyi Istvánnak és Wesselényi Miklósnak, Nikla, 1830. február 25. In: BDLev. 591–594. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 83Századok_Széchenyi_Könyv.indb 83 2022. 11. 24. 11:24:272022. 11. 24. 11:24:27
