Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Vaderna Gábor: A legártalmasabb dicséret. Széchenyi István Berzsenyit olvas – Berzsenyi Dániel Széchenyit olvas
VADERNA GÁBOR 82 szólt közössége nevében és saját személye perspektívájából. A Kossuthtal hírlapi vitába keveredő Széchenyi mellett már a konzervatív Dessewffy Aurél kardoskodik.12 A Fejér megyei báró, Fiáth Ferenc emlékezéseiben pedig ezt a helyzetelemzést olvassuk: A két országos nagy párt szervezkedett, mind inkább tisztult a helyzet Széchenyi és Kossuth vezérlete alatt. Müködésük nem volt már egy irányu; ha nem is mindenben, de igen sok elvi kérdésben egymástól egészen eltérő nézeteket hirdettek. Széchenyi nyilvános föllépései, s iratai erkölcsi nyomása alatt, elenyészett az Aulicus párt, melynek hivei Széchenyihez csatlakoztak. Lett tehát két országos párt: Széchenyi vagy (ugynevezett) conservativ (sajátkép javitó-reformer) párt; – s Kossuth-, vagy mindenáron radicalis, liberalis párt.13 Hogy miért is történt ez? Hogy miként került a konzervativizmussal programszerűen szembeszálló Széchenyi a képzelt konzervatív párt élére? Volt olyan álláspont, Asbóth Jánosé, mely szerint Széchenyi voltaképpen egy virtigli konzervatív politikai gondolkodó volt;14 de ide idézhetjük Ke mény Zsigmond (szerintem megvilágító erejű) meglátását, miszerint Széchenyi a Hitel ben alapvetően magánjogi, s nem közjogi reformokat kezde ményezett – s ez lehetett az alapja későbbi vitájának is Kossuthtal.15 S ezt a sort még tovább lehetne vezetni Szekfű Gyula Három nemzedéke felé.16 A későbbiekben egy olyan konzervatív Széchenyi-olvasattal foglalkozom, mely eleddig vajmi kevés figyelmet kapott: ez Berzsenyi Dánielé. 12 Lásd Dénes Iván Zoltán: Közüggyé emelt kiváltságőrzés. A magyar konzervatívok szerepe és értékvilága az 1840-es években. Akadémiai, Bp. 1989. 28–53. 13 B. Fiáth Ferencz: Életem és élményeim I–II. Tettey Nándor és társa, Bp. 1878. I. 232–233. (Fónagy Zoltánnak köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet a forrásra.) 14 Asbóth János: Magyar conservativ politika. Légrády Testvérek, Bp. 1875. 34–37. 15 Kemény Zsigmond: Gróf Széchenyi István [1851]. In: Uő: Történelmi és irodalmi tanul mányok I–II. (Báró Kemény Zsigmond összes művei) Franklin-Társulat, Bp. 1907. I. 167–168. 16 Szekfű Gyula: Három nemzedék. Egy hanyatló kor története. „Élet” Irodalmi és Nyomda R. t., Bp. 1920. 19–59.; Széchenyi konzervativizmusához lásd még Nyíri Kristóf: Az osztrák emberkép. Konzervatív elmélet Hofbauertől Hayekig. In: Uő: Európa szélén. Eszmetörténeti vázlatok. Kossuth, Bp. 1986. 20–22. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 82Századok_Széchenyi_Könyv.indb 82 2022. 11. 24. 11:24:272022. 11. 24. 11:24:27
