Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: „Láthatatlan hatalmak vezetnek…” Vallásos motívum politikai szerepben Széchenyi A kelet népe című művében - Vallásos élmény politikai szerepben
CSORBA LÁSZLÓ 70 kisebbé sem kételkedem, mit újra és újra kijelentek; elveit is jobbadán és legfőbb vonásaikban osztom.” Mi tehát a probléma? „[E]kkép egyedül »azon modor« ellen lehet és van kifogásom, melly szerint mint ő hiszi, »felemeli a’ hazát«, mint hiszem viszont én »sírba dönti a’ magyart«.”46 A vita tehát szerinte nem a reform tartalmi kérdéseiről, alapelveiről, a konkrét javaslatokról, hanem az agitációs eszközökről, konkrétan a modorról szól. Lépjünk tovább: mi a baj ezzel a modorral? A gróf szerint az, hogy a gyermeket irányító szívhez szól, és nem a felnőtt férfit vezérlő észhez, úgymond végzetesen elvétve ezzel a szükséges hatásnak a katasztrófát egyedül elhárítani képes eszközét. Nem hagyhatjuk el „férfiúi méltóságunkat”, mely a „keleti népek sajátja”, hogy helyette a „felszínes Gallia éretlen viszketegeit és könnyelmű változékonyságát” majmoljuk – ez Széchenyi tanácsa. Ám Kossuth nem fogadja meg óvó szavát, hanem amit használ, az a „szívsugalási modor”,47 vagyis a francia forradalmi stílus, „mely modor [...] az érzelem körében működik, és nem más, mint az, melly után indultak Mirabeautól kezdve Camille Desmoulins, Danton, St.-Just, Marat, Robespierre egész a mai francia propaganda hőseiig szívandalgó Lamennais-vel, Père Enfantin-nel s’at.”48 A Pesti Hirlap elleni támadás szoros logikai szerkezete tehát röviden a következő: 1) minden társadalmi rend alapja a tulajdon („birtok”) védelme és a vezetők („felsőbbség”) iránti bizalom; 2) ám Kossuth úgymond jakobinus „modora” ezek ellen izgat, és így felkorbácsolja az érzelmeket, ami nemzeti-társadalmi katasztrófához vezethet; 3) mégpedig azért, mert a nemzet – Széchenyi állítása és klasszifikációja szerint – épp most lépett abba a „felnőtt” fejlődési szakaszba, ahol már nem segíti közvetlenül az isteni gondviselés; immár csak a nyugodt és megfontolt Értelemre lehet támaszkodni, ám ezt a felelőtlenül felszított érzelmek elsodorhatják; 4) e tevékenységével pedig Kossuth egy olyan kiindulási helyzetet borít fel, amelyet a grófnak az a szubjektív vallásos tapasztalata hitelesít, miszerint ő mintegy misztikusan megérezte, hogy az 1839–40. évi országgyű lés végére kialakuló politikai egyensúlyviszonyokat valójában az isteni gondviselés „láthatatlan keze” formálta. 46 Széchenyi I.: A kelet i. m. 99. 47 Széchenyi I.: A kelet i. m. 172. 48 Széchenyi I.: A kelet i. m. 143. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 70Századok_Széchenyi_Könyv.indb 70 2022. 11. 24. 11:24:262022. 11. 24. 11:24:26
