Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: „Láthatatlan hatalmak vezetnek…” Vallásos motívum politikai szerepben Széchenyi A kelet népe című művében - Vallásos élmény politikai szerepben
„LÁTHATATLAN HATALMAK VEZETNEK...” 67 mul illy fellengős nem mindennapi állításnál, és ha földfölötti béfolyásnak tulajdoníttatik földi esemény; mit azonban könnyen magyarázhatni, ’s pedig, mert felette sok csak azt foghatja meg, mit kezével foghat meg, és ekkép nem hiszi, nem látja: milly szoros egybeköttetésben vagyunk ’s kell lennünk mind anyagi mind erkölcsi tekintetben a’ nagy egyetemnek anyagival és szellemivel, ’s hogy éppen ellenkező nem volna megfogható, mikép t. i. mint elszigetelt, nem is képzelhető »valami« minden anyagi ’s szellemi egybeköttetés nélkül a’ nagy természetnek egyedül mi volnánk számkivetettjei, minden összeköttetés nélküli lényei.”37 A metaforikus fogalmazás kulturálisan eltérő formát adhat ugyanannak a közös világnézeti tartalomnak: „Akár mondják tehát: földre szálltak az istenek, láthatatlan hatalmak vezetnek, vagy ez a’ csillagokban, az a’ sors’ nagy könyvében van írva, az mindegy; de annyi bizonyos, hogy magasb szellemi egybefüggés nélkül olly kevéssé létezik, olly kevéssé létezhetik földi tekénk’ szellemi része, bár szemeink előtt láthatatlanul is, valamint anyagi része minden bizonnyal sőt láthatólag függ össze a’ véghetetlen egyetemnek anyagival.”38 Talán felesleges külön hangsúlyozni, hogy az anyagi világot átható, abban megnyilvánuló szellemi létezőbe vetett legszilárdabb hit lehetősége is legfeljebb csak azt valószínűsítheti az olvasónak, hogy ő maga is elvileg lehetségesnek véli azt, amit a gróf állít – de azt semmiképp nem bizonyíthatja, hogy az elmesélt esemény tényleg meg is történt vele. Széchenyi, mint utaltunk rá, természetesen tudatosan alkalmazta a görög-római mitológiai eredetű „istenek” kifejezést, a hasonló származású „genius”-nak megfelelő „nemtő” szót, továbbá a „magyarok istene” formulát, mint olyan irodalmi alakzatokat, amelyek a keresztény világnézet „gondviselés” fogalmának stiláris variációi. „S itt mennyire mutatkozik a’ nép-szójárások’ ollykor bár nem is sejtett, ritkán méltatott, és néha még is olly mély értelme. – A’ magyarok istenére hivatkozunk minden bajaink-37 Széchenyi I.: A kelet i. m. 36. 38 Széchenyi I.: A kelet i. m. 37. – A gróf minden bizonnyal ismerte Johann Wolfgang Goethe természetfilozófiai írásait, lásd Bártfai Szabó László: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke. VIII. Gróf Széchenyi István könyvtára. Bp. 1923. 42. – Említésre érdemes, hogy az egész pályája során hozzá legközelebb álló papi személyiség, gyóntatója és barátja, Albach J. Szaniszló ferences szerzetes pár évvel korábban megajándékozta válogatott prédikációinak kötetével; ennek egyik darabjában (Az isteni gondviselés védi a világot közönségesen. Ebből minő kötelezettségeink származnak?) a szerző sokban hasonló módon mutatja be az isteni hatóerő érvényesülését a természetben, lásd Albach J. S.: Emlékezetek az Istenről, virtusról, örökkévalóságról. A. D. G. által. Kolozsvár 1835. 152–196. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 67Századok_Széchenyi_Könyv.indb 67 2022. 11. 24. 11:24:262022. 11. 24. 11:24:26
