Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: „Láthatatlan hatalmak vezetnek…” Vallásos motívum politikai szerepben Széchenyi A kelet népe című művében - Vallásos élmény politikai szerepben
CSORBA LÁSZLÓ 68 ban, és ő fogja mindig, ha most már enyelegve említjük is ezt, elrendelni dolgainkat, ha mi azokkal nem birunk többé. ’S kérdem – üssük csak fel évrajzaink’ lapjait – azt hiszszük, minden babonáskodást és efféle ábrándokat félretéve: nemzetiségünket, szabadságunkat, alkotmányos állásunkat ennyi századokig annyira mennyire fentartjuk-e mi egy maroknyi nép, nem tán elszigetelve valami magas hegyekben, de ki a’ síkra állítva nagy és egészen más elemben létező nemzetek közé, ha nem könyörűl annyiszor a’ hányszor nemzeti nemtőnk, a’ »magyarok« istene’ szegény fejünkön?”. A nyelvi eszközök, „szótárak” virtuóz vegyítése közben a leírandó jelenségre vonatkozó meggyőződése olyan mély, hogy más szuggesztív képekben is többször, nyomatékosan újrafogalmazza: „’S azt hisszük: nem sülyedünk-e már régóta el, mi olly felette ügyetlen hajósok, ha földinél erősb kéz néha nem ragadja meg gyenge bárkánk kormányrudját, ’s tengerzivatarjaink, annyi szirtek és sziklák, ’s öröki meghasonlásaink közt valami magasb láthatatlan hatalom nem ment meg hajótöréstül minduntalan? Már régóta el volna temetve a’ legutolsó magyar, sőt egykori létünk’ emlékezete is örökre elsülyesztve már, ha éltünk’ gyermekszakában, felsőbb hatalom segédkezet annyiszor nem nyújt.”39 Végül térjünk vissza arra a motívumra, amelyet Széchenyi személyes leleményeként említettünk, mivel nemigen található hozzá tágabb eszmetörténeti párhuzam. A gróf szerint „adott Nemtőt és Értelmet az egek’ ura embernek ’s nemzetnek ugyan; de nemtője mind egyikét mind másikát csak addig kiséri ’s nem tovább, míg a’ gyermeki életszakot felváltja a’ férfikor”.40 Nem nehéz azonban fölismernünk ez esetben is a tágabb hori zonton a bibliai „modell” – a választott népre mondhatni „pedagógiai” okokból mért megpróbáltatások mint történelemmagyarázat – sugallta analógiát. Eszerint igaz ugyan, hogy a gondviselés a felnőtt közösség életébe is bármikor közvetlenül beavatkozhat, ha akar – ám ennek jövőbeli bekövetkeztét nem tudhatjuk bizonyosan. Arra viszont mindig van mód, hogy a teremtőtől kapott értelmünket használva helyesen cselekedjünk – valamiképp úgy, ahogy a választott nép is dönthet, megtartja-e a parancsolatokat, és akkor boldogul, vagy nem tartja meg, és akkor viselnie kell a bűnös cselekedetek és mulasztások következményeit. Ez a logikai pont és érvelési pozíció nélkülözhetetlen Széchenyi számára, ugyanis ezzel veti meg a Kossuthtal szembeni súlyos vád fundamentumát, és így azt, hogy a Pesti Hirlap „botrányának” súlyát kellő mér-39 Széchenyi I.: A kelet i. m. 37–38. 40 Széchenyi I.: A kelet i. m. 38. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 68Századok_Széchenyi_Könyv.indb 68 2022. 11. 24. 11:24:262022. 11. 24. 11:24:26
