Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: „Láthatatlan hatalmak vezetnek…” Vallásos motívum politikai szerepben Széchenyi A kelet népe című művében - Vallásos élmény politikai szerepben
CSORBA LÁSZLÓ 66 azokat veszik pártolásuk alá, kik legszebb ajándékukat – az elmebeli tehetséget – becsülni, kifejteni tudják, ’s nem vakon vagy szenvedelmeiktül ostorozva, de gondos előrelátással élik éltüket.”33 Mire emlékeztet ez a stílus, ez a nyelvhasználat? Ne hagyjuk megtéveszteni magunkat a görögös-latinos műveltségből eredő, a romantikus magyar irodalmi közbeszédben teljesen elterjedt, többes számú „istenek” kifejezéstől, ami szigorú teológiai értelemben véve természetesen nem keresztény terminus, de a jelzett kulturális kontextusban tulajdonképpen a „gondviselés” fogalmával jól behelyettesíthető. Természetesen a bibliai minta sejlik fel Széchenyi szavai mögött, a „megutálja”, „pártfogásba veszi” igékkel is antropomorfizált ószövetségi patrónus, az Örökkévaló „pedagógiailag” motivált viszonya a választott néphez, vagyis a történelem olyan értelmezése, amely a konkrét világpolitikai eseményeket a bűn (a parancsolatok megszegése) és a bűnhődés (a népeket érő katasztrófák) kölcsönhatásaként igyekszik megérteni.34 Számos példa hozható arra, hogy Széchenyi nemzedékének irodalmi óriásai mennyire magától értetődően alkalmazták ezt a bibliás nyelvet a Himnusz tól a Szózat ig a magyar ság történelmi léthelyzetének értelmezésére.35 Nem egyéni leleményről, hanem korszakos paradigmáról van szó, amelyet a történettudománynak a 18–19. század folyamán lezajló professzionalizálódása során váltanak majd fel az alternatív koncepciók.36 Széchenyi természetesen érezhette, hogy a szubjektív élmény megvallása nem minden olvasó számára meggyőző érvelés, így komoly világnézeti, már-már filozófiai fejtegetésekkel is igyekezett megtámogatni kijelentéseit. A világegyetem anyagi egységének tényéhez a szellemi egység némiképp panteisztikus, a korabeli német romantika természetfilozófiájában különösen népszerű gondolatát társította, ezzel igényelve tudományos hitelt a „láthatatlan kezek” működésével kapcsolatos személyes tapasztalatának. „Sok, tudom kaczag vagy szánakozásra gerjed, vagy legalább bá-33 Széchenyi I.: A kelet i. m. 15–16. 34 Maga is több alkalommal értelmezte a bibliai minta segítségével a magyar történelmet, például a Hunniá ban: „Azon okból, mivel a magyar csak aljas létben teng, és eddigelé nem csak semmi, de a Mindenhatónak az kimerithetlen s valóban meg nem érdemlett kegyességeért nagy, felette nagy adósa, hogy sok bűneiért őt elsülyedni nem engedé – azért ne vonakodjatok sorsotokat kötni sorsához”, lásd Széchenyi I.: Hunnia i. m. 122– 123. 35 A témakört részletesen elemzi: Dávidházi Péter: „Vagy jőni fog”. Bibliai minták nemzetiesítése a magyar költészetben. Bp. 2017. 37–162. 36 Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Bp. 2011. 30–45. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 66Századok_Széchenyi_Könyv.indb 66 2022. 11. 24. 11:24:262022. 11. 24. 11:24:26
