Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: „Láthatatlan hatalmak vezetnek…” Vallásos motívum politikai szerepben Széchenyi A kelet népe című művében - Vallásos élmény politikai szerepben
„LÁTHATATLAN HATALMAK VEZETNEK...” 63 tene” közbeavatkozásának valamiképp misztikus színezetű, érzelmileg magas hőfokú megtapasztalásaként jelent meg számára.24 Az elbeszélés másik döntő körülménye annak jelzése, hogy a nemzet saját fejlődésének éppen mely szakaszában járt, amikor a „láthatatlan kezek” segítségét a gróf megérezte. „Mennél inkább folynak pedig láthatatlan lények valamelly népnek sorsára bé, annál fiatalabb azon nép, ‘s ennél nemzetekre nézve nagyobb fiatalsági symptoma nincs; minthogy két kalauzt adtak az istenek az emberi nemnek, »Nemtőt« és »Értelmet«, ‘s minél kevesebbé van ez a’ gyermekkor’ szakában kifejtve még, annál többszer nyújt segédkezet amaz.”25 Egy nemzetet tehát csak a felnőttkor küszöbéig segít a közvetlen isteni gondoskodás (a „Nemtő” – a „kezek” asszociációja révén valamilyen mérsékelten antropomorfizált, a csoportot támogató erő, a görög mitológia géniuszaként elképzelhető lény, szimbolikusan tkp. maga a patronáló gondviselés): ettől kezdve neki magának kell boldogulnia az Értelem adománya segítségével. Ez utóbbi azonban nem „automatikus” segítőeszköz, hanem a szabad akarattal összefüggő, a reális világban való „okszerű” cselekvésre vonatkozó döntések meghozatalának észbeli képessége – amely ha isteni adomány is, persze magában rejti a hiba és a tévedés lehetőségét. A két mozzanat az elbeszélés során logikailag összekapcsolódik. A „láthatatlan kezek” – nyilván nem véletlenül – éppen akkor simítják el a szélsőséges politikai konfliktusokat, amikor a nemzeti közösség a jelzett döntő történelmi válaszúthoz érkezik. „Teremtőm! – kiált fel a körülmények sorsszerűnek látszó találkozásától megdöbbenő és föllelkesülő rajongó. – [...] Férfikorra látom lépni azon nemzeti családot, mellynek noha csekély, de hű tagja vagyok. Láthatatlan hatalmak pártolták eddig kisded korú honunkat, [...]. A’ véletlen’ koczka-negédjeinek [szeszély] sem adjuk át ezentul jövendőnk’ gyeplőit, minthogy fejledező férfikorunkban egyedül az értelem lehet vezetőnk; de más nemzetek’ bukásain okulva, más nemzetek’ tapasztalásit felkincselve, olcsó áron sőt ingyen iparkodunk – ’s legrosszabb esetben ezért megküzdünk – emelkedni oda, hová az előttünk tapintgatók csak felette drágán vagy éppen nem, vagy csak félig meddig jutottak. [...] Meg van azonban végkép téve egy jó, egy nagyszerű kezdet; 24 A kortársak közül Csengery Antal is emlékezett rá, hogy „Széchenyi láthatatlan hatalmak vezetésének tulajdonítja az eredményt, a melytől azt várta, hogy új időszak derül hazánkra. El van döntve, úgymond, hogy haladnunk kell”, lásd Csengery Antal: Deák Ferenc emlékezete. Pest. 1877. 46. 25 Széchenyi I.: A kelet i. m. 37. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 63Századok_Széchenyi_Könyv.indb 63 2022. 11. 24. 11:24:262022. 11. 24. 11:24:26