Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: „Láthatatlan hatalmak vezetnek…” Vallásos motívum politikai szerepben Széchenyi A kelet népe című művében - Egy boldog nyár
57 Csorba László „LÁTHATATLAN HATALMAK VEZETNEK...” Vallásos motívum politikai szerepben Széchenyi A kelet népe című művében Egy boldog nyár 1840. augusztus 20-án – az államalapító nagy király hagyományához kapcsolódva – István-napi családi-baráti ünnepséget rendeztek a cenki kastélyban. A társasági esemény tágabb politikai-történelmi hangulatviszonyaira évtizedekkel később így emlékezett vissza a kortárs Pulszky Ferenc: „Az 1839-diki országgyűlés váratlanul általános kiengesztelődéssel végződött. Senki sem örült ennek annyira, mint Széchenyi, mert az amnestia meg volt adva, a politikai börtönök kapui megnyíltak, az ország s fejedelme kölcsönösen kibékültek, az izgatás szüksége megszűnt s a hidegen átgondolt reformok ideje megjöttnek látszott.1 Ez volt azon időpont, midőn Széchenyi egész húszévi politikai pályáján legreményteljesebben és megelégedettebben nézte a jövőt. Sosem láttam őt kedélyesebb hangulatban; aggodalom nélkül beszélt a legközelebbi jövőről boldoggal, boldogtalannal...”2 „Az agitatio szükségének vége, hála az égnek” – olvashatta a fenti szavait alátámasztó egykori helyzetértékelést az emlékiratíró az 1880-as évek végén, föllapozva a hajdan hozzá intézett, a fentebb említett névnapi ünnepségre szóló meghívólevelet. „Ha van ideje, most van, hogy a kormánnyal – ha az valósággal s állhatatosan akar haladni, s az önállókat 1 A Metternich herceg irányította birodalmi kormányzatnak az 1830-as évek második felében Magyarországon követett, „terrorisztikus” erőpolitikájáról van szó; ennek főbb vonalait, majd kudarcát bemutatja Pajkossy Gábor: A reformkor (1830–1848). In: Magyarország története a 19. században. Szerk. Gergely András. Bp. 2003. 210–213. 2 Pulszky Ferenc: Ábránd és valóság. I–III. Bp. 1888. III. 17. – Pulszky is meghívást kapott a cenki ünnepségre, de jelen ismereteink szerint végül nem ment el, vö. Környei Attila: A politikus magánélete – gróf Széchenyi István névnapja 1840-ben. Arrabona – Múzeumi közlemények 34. Győr 1995. 62. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 57Századok_Széchenyi_Könyv.indb 57 2022. 11. 24. 11:24:252022. 11. 24. 11:24:25
