Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Velkey Ferenc: Az első naplónyomok Kossuthról Széchenyi diáriumában - 1836. augusztus 18
VELKEY FERENC 52 miután megtudta, hogy a Jelentés t Kossuth a pesti Nemzeti Kaszinóban kifüggesztette, azonnal, május 29-én (más adat szerint: 31-én) utasította Dubraviczky Simon Pest megyei alispánt, hogy nádori paranccsal tiltsa el Kossuthot a lap indításától. Az alispán megbízásából Zlinszky János főszolgabíró járt el június 2-án. Személyesen beszélt a szerkesztővel, és az eltiltó levelet letette a kezébe. Másnap Kossuth elismervényt adott Zlinszkynek arról, hogy megtörtént a tiltás átvétele, de más nyilatkozatra nem volt hajlandó, vállalkozását törvényesnek ismerte el.68 Kossuth a tiltó határozat ellen óvást tett, és a megyékhez eljuttatott körlevelében kérte a törvényhatóságokat, hogy „a törvény és alkotvány” szellemében „a közsérelem orvoslására” szükséges lépéseket „megtenni méltóztassanak”. Közben magánleveleiben, előfizetőinek írt magyarázataiban (például több Kaszinónak is írt) szervezte a lapját, védelmet és segítséget kért. Mivel a megyék közül több megtárgyalta Kossuth folyamodványát (Pest június 15-én), és azt sérelemnek tekintette, ezért Kossuthnak alkalma nyílott arra, hogy a július 1-én meginduló Tudósítás aiban saját ügyének is országos nyilvánosságot teremtsen. A kéziratos lap első számait a követjelentéseket tárgyaló megyegyűlések mellett, főként a letartóztatott ifjak ügyében és a saját ügyében született megyei állásfoglalásokkal töltötte meg. Szinte mindegyik megye alapvonalait tekintve sérelmesnek tartotta az eljárást, és a szerkesztőt a lap kiadására, folytatására biztatta, de más-más döntést hoztak a felírás, előfizetés stb. tárgyköreiben: Pest (1. szám; július 1.), Zemplén, Tolna (2. szám; július 15.), Bars, Békés, Nyitra, Esztergom (3. szám; július 29.); Pest, Csongrád, Bihar, majd hírként: Arad, Nógrád, Somogy, Vas, Zala (4. szám; augusztus 12.). A nádori tiltással dacoló Kossuth így (Kosáry Domokos fordulatával élve) „[...] nem magánember többé. A Tudósítások ügye láncszemként bele van akasztva a nemzeti-alkotmányos mozgalomba.” A nádor és a kormányzat is lépéskényszerbe került. Az utóbbi azért, mert József főherceg a tiltást mindaddig fenntartandónak tekintette, amíg a lap „királyi engedélyt nem nyer”. Az előbbi azért, mert Pest megye, amelynek ő főispánja is volt egyben, a június 15-i határozatát és csatoltan Kossuth odaforduló folyamodványát megküldte neki (hasonlóképpen más „felíró” megyékhez).69 Az immár Pálffy Fidél gróf vezette Kancellária – 1836. július 7-étől állt a Magyar Királyi Udvari Kancellária élén a kormányzati „terroriz-68 Viszota Gy.: Kossuth i. m. 382., vö. KLÖM VI. 468. Lásd még: Kosáry D.: Az új politikai i. m. 397–399.; Viszota Gy.: Bevezetés 1927. LV–LVII. 69 Kosáry D.: Az új politikai i. m. 399.; Pajkossy G.: Kossuth i. m. 809–817. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 52Századok_Széchenyi_Könyv.indb 52 2022. 11. 24. 11:24:252022. 11. 24. 11:24:25
