Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Velkey Ferenc: Az első naplónyomok Kossuthról Széchenyi diáriumában - 1836. augusztus 18
AZ ELSŐ NAPLÓNYOMOK KOSSUTHRÓL SZÉCHENYI DIÁRIUMÁBAN 51 és a jövő dinamikájában jelenik meg a szinkron naplótérben.64 Wesselényi Miklós hűtlenségi pere csak nyitánya lett a megfélemlítés politikájának, s a reakció kiszélesedésének hírét vette éppen aznap Széchenyi, amikor Kossuth tagjelöltségét regisztrálta. Ez a magyarázata annak, hogy Kossuth kaszinó-tagjelöltsége a naplóban nem független eseményként jelenik meg, azaz nem spontán idéződik fel, hanem a perekre vonatkozó elbeszélés (vagyis Széchenyi-elbeszélése) adja meg a jelentését. Ebben a naplókontextusban Kossuth 1836. május–augusztusában, (a potenciálisan) „perbe fogottak” közé tartozik. Széchenyit magát is „eljárás” alá vonták 1835-ben, és Metternich önvédelmi iratra kényszerítette, a Wesselényi ügyében tett segítő lépéseit pedig olykor veszélyesnek érezte.65 Széchenyi természetesen érzékelhette úgy, hogy a Wesselényi körében mozgó, a kormányzatot tudósításaival irritáló szerkesztő per által veszélyeztetett politikus. A közéleti aktivitását a diéta után folytatni kívánó Kossuth valóban új feltételrendszerbe került, s a kormányzat azonnal be is avatkozott a működésébe.66 Így a naplóbejegyzés várakozáshorizontja egybeesett a tör ténések irányával. A „beteljesedés” első lépéseit regisztrálja augusztus 18-án. Ennek a hátterét röviden fel kell vázolnom: Pozsonyi egyeztető és egyetértő beszélgetések után Kossuth Lajos immár Pesten az Országgyűlési Tudósítások utolsó számának első toldaléka mellé körlevélben egy „Jelentést” csatolt (május 15.), amelyben előfizetőit felhívta új vállalkozása, a Törvényhatósági Tudósítások előjegyzésére. Kossuth ugyanakkor barátai, politikustársai sokaságának megküldte felhívását, és megindult a lap szervezése, a levelezők és előfizetők toborzása.67 A hatalom nem nézte jó szemmel az előkészületeket. József nádor, 64 Áttekintően, pontosítva a korábbi tévedéseket is: Pajkossy Gábor: A kormányzati „terrorizmus” politikája Magyarországon 1835 és 1839 között. Századok 141. (2007) 3. sz. 683–721. 65 Viszota Gyula: Politikai eljárás Széchenyi ellen 1835-ben. Budapesti Szemle 53. (1925) 199. 577. sz. 250–266.; Czinege Szilvia: Feljegyzés egy iraton: „Az államkancellár úr őfőméltósága utasítására ad acta mennek, és annak idején Széchenyi ellen felhasználhatóak lesznek.” In: Történeti tanulmányok XVI. (Acta...) Szerk. Velkey Ferenc. Debrecen 2008. 141–165.; Oplatka András: Széchenyi István. Bp. 2005. 250–255. 66 A gazdag irodalomból lásd elsősorban: Pajkossy Gábor: Kossuth és a kormányzati „terrorizmus” politikája 1835–1839. Századok 128. (1994) 5. sz. 809–817.; Viszota Gyula: Kossuth Lajos írott hírlapjai. III. Budapesti Szemle 55. (1927) 206. 598. sz. 381–414. 67 Kossuth Lajos Országgyűlési Tudósítások. V. (KLÖM V.) Szerk. Barta István. Bp. 1961. 665–693. Az utolsó 344. szám után még két hozzá tartozó Toldalékot (345–346.) postázott. Az augusztus 18-áig lezajló ütközetekhez: Viszota Gy.: Kossuth i. m. 381–388. Alapdokumentumok és levelek: KLÖM VI. 461–490.; Kosáry Domokos: Az új politikai sajtó előzményei. In: A magyar sajtó története I. 1705–1848. Szerk. Kókay György Bp. 1979. 389–393. A forrásokra lásd még: Hentaller L.: Kossuth i. m. 16–33. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 51Századok_Széchenyi_Könyv.indb 51 2022. 11. 24. 11:24:252022. 11. 24. 11:24:25
