Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Velkey Ferenc: Az első naplónyomok Kossuthról Széchenyi diáriumában
VELKEY FERENC 44 ügyvédet is felvették a Kaszinó tagjai közé, habár ezt Széchenyi gróf mindenáron meg akarta akadályozni.”41 A tévedések kiindulópontja tehát a naplókézirat első-második figyelmetlen olvasata volt, de azt is rögzíthetjük, hogy az első naplóolvasóknak nem volt könnyű dolga. A napló nehezen olvasható és sokszor csak utalásokat tartalmazó, szűkszavú, mégis grandiózus méretű szövegkorpuszával egyáltalán nem lehetett könnyű megbirkózni. A kaszinó-jelenet a már akkor is kisebb könyvtárnyi Széchenyi–Kossuth-vitában korábban nem is volt megemlítve, egészen új és nehezen érthető szituáció lehetett. Főleg azoknak, akik csak egyik-másik naplószöveget fedezték fel. A szituáció alapja mindazonáltal e három naplóbejegyzés segítségével (néhány kézenfekvő következtetés után) biztonsággal feltárható, de az kétségtelen, hogy önmagában általuk nem lehet(ett) pontosan rekonstruálni a történetet. Ennek lett természetesen következménye, hogy a Széchenyi-naplószövegek idézve, újra kiadva magyarázatot követeltek/nek, s főként a május 29-ei „négyszemközti” beszélgetés lényegét, hatását kellett rögzíteni kiegészítésül a szerkesztőknek, fordítóknak, illetve a (történet)íróknak.42 A legújabb forráskiadványokban hasonló fordulatokat találunk értelmező jegyzet formájában: „Kossuth – Széchenyi kérésére – visszavonta tagfelvételi kérelmét.” (1978); „Másnap, Széchenyivel való beszélgetése után, annak kérésére, Kossuth visszavonta jelöltetését.” (1991)43 A tényszerű jegyzetek különösebben nem avatkoznak bele a napló világába, de nyilván a válogatások önmagukban is szerkesztői narratívát követnek. A Széchenyi-naplószövegek történetében lejátszódó legjelentősebb (ha nem is minden szerzőt befolyásoló) fordulatot Viszota Gyula forráskiadványainak köszönhetjük, és a kaszinó-jelenet elbeszélései is az ő munkái hatására váltak árnyaltabbá.44 A változás azonnal megmutatkozott, elegen-41 Surányi Miklós: Egyedül vagyunk. Széchenyi István életregénye. Bp. 1982. I. 195. – A regény először 1933-ban jelent meg, majd évről évre újabb kiadásokban. 42 Ahol ez nem történik meg, az vagy zavart fejez ki, vagy zavart okozhat. Bóka László például nem kapcsolt magyarázó jegyzetet a vonatkozó naplóbejegyzésekhez, s bizony forráskiadványa alapján nem is érthető, ill. hibás fordítása miatt félreérthető nála a kaszinó-jelenet. – SZIN–Bóka. 289–291. 43 SZIN 820. Széchenyi István válogatott művei I. Szerk. Spira György. (a továbbiakban: SZIVM I.) Bp. 1991. 828. A jegyzetet valószínűleg az 1848 előtti anyagot gondozó Gergely András készítette. 44 Bár Viszota Gyula kiadványaiban nem található e helyütt magyarázó jegyzet, de mindkét bevezetőjében a Kossuth-forrásokra (is) építve részletesen ismertette az eseményt. Lásd Viszota Gyula: Bevezetés. In: SZIÖM VI/II. LIV–LV.; Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István élete és működése 1836 és 1843 közt. Történeti bevezetés. In: SZIN V. XXXIV. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 44Századok_Széchenyi_Könyv.indb 44 2022. 11. 24. 11:24:252022. 11. 24. 11:24:25
