Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Velkey Ferenc: Az első naplónyomok Kossuthról Széchenyi diáriumában
AZ ELSŐ NAPLÓNYOMOK KOSSUTHRÓL SZÉCHENYI DIÁRIUMÁBAN 35 autentikus forrás arról, hogy mit hogyan élt át adott személy a konkrét időben.”16 Ebben a tanulmányban mindössze azt tűzöm ki célul, hogy most sikeresen elhárítsam (időben eltávolítsam) ezeknek az első bejegyzéseknek a Széchenyi–Kossuth-vita felől való értelmezését. Azt próbálom feltárni, hogy a bejegyzések egykori olvasói milyen módon ismerték meg és ragadták meg az első bejegyzések világát, s hogyan igyekeztek a konkrét élményhez kötődő szöveglenyomatot használatba venni. Továbbá az ide kapcsolódó szakmai korrekciókat rögzítem. Meghatározó tapasztalatom Széchenyi naplójának történészi felhasználása során, hogy mély szituatív elemzés nélkül – akár fogalmazhatunk így: az elsődleges kontextus alapos feltárása nélkül – nem igazán hozhatók létre meggyőző történetek (új kontextusok hozzárendelésével sem) a naplóról.17 A vizsgált bejegyzéseket egészében Viszota Gyula adta ki 1937-ben, az általa összeállított teljes naplósorozat ötödik kötetében (Gróf Széchenyi István Naplói V.). A rendkívül alapos, heroikus munkával elkészített kritikai naplókiadás az eredeti bejegyzéseket a lehető maximumig hűen követi. Az eltérés a kéziratos naplóhoz képest csak technikai természetű. Széchenyi István naplóköteteinek jobb oldali lapját használta az aznapi történések, események, érzések stb. folyamatos rögzítésére, ez volt a törzs-naplószövege. A bal oldali lapra kerültek az eseményekhez kapcsolódó idézetek, kommentárok, illetve a történtekkel kapcsolatos reflexiói. Oda sosem rögzített eseményleírást, az a szöveg nem volt folyamatos, hanem mindig csak a jobb oldalon levőhöz (néha megjelölten) kapcsolódott. Tartalmi tekintetben Széchenyi csak részben különítette el következetesen a két oldalt, hiszen a jobb oldali törzsszövegben is jócskán szerepeltek 16 Gyáni Gábor: Az ego-dokumentumok történetírói haszna. Bárka 27. (2019) 2. sz. 70–72. – A tanulmány kapcsolódó további tételmondatai: „A napló további fontos jegye a szöveg fragmentáltsága, valamint az előadásmód szüntelen ismétlődése [...]. A napló a történelem szubjektív igazságát leghívebben képviselő történeti forrás. [...] A napló, tegyük hozzá, a jelenlét tudatosításának semmi mással nem (könnyen) pótolható eredeti történeti forrásanyaga.” 17 Itt csak röviden utalhatok a Széchenyi-naplóval újabban szisztematikusan foglalkozó Vigh Barbara eredményeire. Ő a diáriumregisztereken keresztül tárja fel a gróf világát alulnézeti (történeti antropológiai) perspektívából a Széchenyi-napló kilenc évének (1839. június – 1848. március) összes bejegyzését feldolgozva, adatbázisba rendezve. Eredményes és inspiráló vizsgálatainak az az egyik módszertani tanulsága, hogy a kvantitatív feldolgozást mindig összhangban kell tartani az egyes bejegyzésekhez, beszédaktusokhoz kötődő kvalitatív vizsgálatokkal. – Példaként: Vigh Barbara: Vizsgálatok Széchenyi István étkezései körül. Történelmi Szemle 63. (2021) 1. sz. 49–74. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 35Századok_Széchenyi_Könyv.indb 35 2022. 11. 24. 11:24:252022. 11. 24. 11:24:25
