Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: Széchenyi 1848-a és 1848 Széchenyije - Széchenyi és a honvédelem ügye
HERMANN RÓBERT 202 galíciai és morvaországi magyar csapatok hazahozatalát.75 Az április 24-i minisztertanács jegyzőkönyve hosszadalmasan felsorolta e mozgalmakat. Leszögezte, hogy a kormány a monarchia kényes állására való tekintettel „a külföldön lévő katonaság viszonyai iránt, amennyire csak lehet, a fennálló körülmények kíméletével jár el mindaddig, míg a közbátorságot s a törvényes rendet más úton is fenntarthatni gondolta.” Majd arra hivatkozva, hogy az országban mindössze 18 000 sorkatona van, s a március óta alakult nemzetőrség sincs felfegyverezve, felszólította a külügyminisztert, hogy tegyen lépéseket a magyar katonaság hazahozatalára az osztrák külügyminiszternél. Eddig a minisztertanácsi határozat nem volt több, mint a korábbi határozat kibővített megismétlése. Itt azonban egy új elem következett. „Mert ha a minisztérium ezen követelése jelenleg is elutasíttatnék, s a közbátorság fenntartására szükséges katonaság behozatala tovább is gátoltatnék, a minisztérium oly lépések megtételét látja elkerülhetetlennek, minőkre felelősségének érzete kényteleníti.” Ez a burkolt figyelmeztetés azt jelentette, hogy ha a minisztérium nem kapja meg a kért katonaságot, saját fegyveres erőről gondoskodik. Ez a lépés annál is indokoltabb volt, mert az uralkodó az előző felszólítások hatására is csak néhány huszárszázad hazavezénylését rendelte el.76 A magyar kormány e szándékára István nádor külön is figyelmeztette az uralkodót, s általa az osztrák kormányt. A Batthyány-kormány pedig, a választ be sem várva, április 26-án „az országban mutatkozó mozgalmak vészes természetére” hivatkozva elhatározta „egy mozgó nemzetőrség felállítását, vagy egy önkénytes őrsereg kiállítását”. A határozat szerint 10 000 emberre költségvetést kell készíteni. A kormány a teendőkkel a hadügyeket ideiglenesen vezető miniszterelnököt és Kossuth pénzügyminisztert bízta meg.77 Az önkéntes mobilis nemzetőrsereg, a későbbi ötlete valószínűleg magától Batthyánytól származott; erre utal mind Szemere Bertalan Batthyányról írott jellemrajza, mind Mészáros Lázár emlékirata.78 75 Kossuth L. összes i. m. 46.; Batthyány L. iratai i. m. I. 359–360.; F. Kiss E.: 1848–49. minisztertanácsi i. m. 30–32. 76 Kossuth L. összes i. m. 64–65.; Batthyány L. iratai i. m. I. 385–386.; F. Kiss E.: 1848–49. minisztertanácsi i. m. 35–36. 77 Kossuth L. összes i. m. 71–72.; F. Kiss E.: 1848–49. minisztertanácsi i. m. 37–39. 78 Mészáros Lázár emlékiratai. Az eredeti kéziratokból közrebocsátja Szokoly Viktor. I–V. Pest 1866–1867. I. 33.; Szemere Bertalan: Politikai jellemrajzok. – Okmánytár. S. a. r. Hermann Róbert és Pelyach István. Bp. 1990. 118. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 202Századok_Széchenyi_Könyv.indb 202 2022. 11. 24. 11:24:322022. 11. 24. 11:24:32
