Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: Széchenyi 1848-a és 1848 Széchenyije - Széchenyi és a honvédelem ügye
SZÉCHENYI 1848-A ÉS 1848 SZÉCHENYIJE 203 Batthyány május 1-jén Bécsbe utazott, hogy elérje a magyarországi főhadparancsnokságok engedelmességre szorítását. Ezért helyettesét, Deák Ferenc igazságügyi minisztert kérte meg, hogy intézkedjék a tervezet elkészítéséről. Deák még aznap utasította az Országos Nemzetőrségi Haditanácsot (hiszen a határozatban nemzetőrségről volt szó), hogy dolgoztasson ki egy tervet egy 1200 főnyi nemzetőri alakulat felállításáról.79 A Haditanács ideiglenes elnöke, Franz Ottinger vezérőrnagy, budai dandárparancsnok valószínűleg Széchenyi István közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez fordult, hogy mitévő legyen. (Mint cs. kir. tiszt számára talán kényelmetlen volt, hogy ő dolgoztassa ki egy, a cs. kir. hadseregtől független sereg tervezetét.) Így aztán Széchenyi titkára, Tasner Antal útján felszólította Sztankó Somát, a cs. kir. 62. (Turszky) gyalogezred hadnagyát, a Haditanács munkatársát, hogy készítse el a tervet. Sztankó május 3-án látott munkához, s 8-án már elkészült. A tervezetet Deáknak adta át, aki azt átküldette Széchenyihez. Széchenyi németre fordíttatta, megvizsgáltatta egy katonai szakértővel, majd néhány megjegyzéssel visszaküldte az időközben Bécsből visszatért Batthyánynak.80 A miniszterelnök május 15-én kapta meg a tervezetet, azon a napon, amikor megérkezett Hrabovszky János báró, altábornagy, szlavóniai és szerémségi főhadparancsnok jelentése arról, hogy Szerbia fenyegető magatartást tanúsít, s beavatkozni készül Magyarországon.81 A május 15-i minisztertanács ezért elhatározta, hogy a határvidéki várakat harckészültségbe helyezteti, Szeged környékén 12 000 fős tábort állít fel, s haladéktalanul megkezdi a 10 000 fős mobilis nemzetőrsereg kiállítását. A kormány tehát akkor intézkedett a zászlóaljak felállításáról, amikor még csak azok tervezete készült el. A toborzás megszervezését Batthyány a Haditanács új elnökére, Baldacci Manó báró, ezredesre bízta.82 79 Batthyány L. iratai i. m. I. 439. 80 A tervezetet közli Urbán Aladár: Sztankó Soma tervezete az 1848-as honvédség felállítására. In: A törvényesített forradalomtól az önvédelmi háborúig. 48-as Könyvtár. Bp. 2020. 107–111. (Első megjelenése Hadtörténelmi Közlemények 1986. 525–540.) és Urbán Aladár: Tervezet az 1848-as honvédség megszervezésére. In: „A hadi történet kútfeje minden hadtudománynak”. Tanulmányok Ács Tibor tiszteletére. Szerk. Prof. Szabó János és Hausner Gábor. Bp. 2007. 345–354.; Széchenyi levelét közli Batthyány L. iratai i. m. I. 518–519. 81 Közli Thim J.: A magyarországi 1848–49-iki szerb fölkelés i. m. II. 217–218. 82 A minisztertanács határozatára lásd Batthyány L. iratai i. m. I. 515–516., 519–520., 523– 525. és 536., valamint Kossuth Lajos összes munkái. XII. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. S. a. r. Sinkovics István. Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai. Bp. 1957. 145–147. A részletekre lásd Urbán A.: A nemzetőrség i. m. 228–231.; Századok_Széchenyi_Könyv.indb 203Századok_Széchenyi_Könyv.indb 203 2022. 11. 24. 11:24:322022. 11. 24. 11:24:32
