Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: Széchenyi 1848-a és 1848 Széchenyije - Széchenyi és a honvédelem ügye
SZÉCHENYI 1848-A ÉS 1848 SZÉCHENYIJE 201 Maga Széchenyi június 15-én a következőket írta a naplójába: „Ó, Istenem, be meg vagyok könnyebbülve – mióta nem vagyok miniszterelnök! – Saját hitéért véreznie, sőt, meghalnia az embernek, az még hagyján, – de... meggyőződése ellenére? mint én a Kossuth nézeteiért? melyeket szüntelen kárhoztattam. – No!”72 Összegzésként ennyi talán elég is. Széchenyi és a honvédelem ügye A fentiekből már láttuk, hogy Széchenyi miniszterelnök-helyettesként olyan döntések meghozatalában is részt vett, amelyek a magyar állam fegyveres önvédelmét szolgálták. Ugyanakkor a közvéleményben máig az a kép él, hogy a gróf mindenáron kerülni akarta a fegyveres összeütközést, ami nyilván igaz, hiszen éppen a fegyveres összeütközés veszélye volt az egyik olyan tényező, amely 1848 szeptemberében az összeomlásához vezetett. Mégis, éppen ennek az alapjában véve helyes vélekedésnek a következményeként nem kapott kellő hangsúlyt az a munka, amelyet Széchenyi miniszterként a magyar állam önvédelmi képességének megteremtésében játszott. Spira György monográfiája e tevékenységek közül egyedül a fegyvergyár beindításával foglalkozik, nem érint viszont két olyan ügyet, amelyeknél Széchenyinek konkrét szerepe volt. A Batthyány-kormány már az 1848. április 12-i minisztertanácson utasította Esterházy Pál külügyminisztert, hogy a felvidéki szlovák mozgalmak miatt eszközölje ki „egypár magyar ajkú ezrednek Galíciábóli beszállítását” az osztrák hadügyminisztériumnál.73 Április 16-án a minisz tertanács arra hivatkozva sürgette az olasz–osztrák háború mielőbbi befejezését, mert különben félő, hogy a magyar közvélemény kitör, „ha az Olaszországban lévő [magyar] sereg visszajötte még sokáig elmarad.”74 Április 20-án arra hivatkozva, hogy „az ország több helyein a közcsend és rend megháboríttatott, részint fenyegetve van, s ekkorig 26 megye kért katonaságot”, ismét utasította a külügyminisztert, hogy sürgesse meg a 72 Károlyi Á.: Döblingi hagyaték i. m. I. 335.; Széchenyi I.: Napló i. m. 1269. 73 Kossuth L. összes i. m. 30–31.; Batthyány L. iratai i. m. I. 308–309.; F. Kiss E.: 1848–49. minisztertanácsi i. m. 18. 74 Kossuth L. összes i. m. 37.; Batthyány L. iratai i. m. I. 333–334.; F. Kiss E.: 1848–49. minisztertanácsi i. m. 24–26. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 201Századok_Széchenyi_Könyv.indb 201 2022. 11. 24. 11:24:322022. 11. 24. 11:24:32
