Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: Széchenyi 1848-a és 1848 Széchenyije
HERMANN RÓBERT 182 évben látott napvilágot Barta István tanulmánya Széchenyiről és a magyar reformmozgalom kezdeteiről.9 Ilyen előzmények után jelent meg 1964-ben Spira György kötete, egy sajátos, a könyv szakmai értékeit hangsúlyozó, ugyanakkor annak megállapításaitól némileg elhatárolódó előszóval – megint csak szerző nélkül, „A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete” aláírással. Az előszó szerint Spira György Széchenyi működésének „azt a szakaszát választotta tárgyául, amelyet a korábbi – különben igen kiterjedt – Széchenyi-irodalom szinte egyáltalán nem méltatott figyelemre.” Ez már önmagában nyilvánvaló hazugság volt, hiszen Károlyi Árpád az 1848-as napló kiadásakor, illetve Viszota Gyula a Széchenyi–Kossuthvitát bemutató forráskiadvány II. kötetének bevezetőjében egyaránt jelentős terjedelemben foglalkoztak a gróf 1848-as tevékenységével.10 Az előszó aztán mindezt még tetézte is azzal, hogy „megfejtette”, a korábbi időszak Széchenyi-irodalma miért nem foglalkozott ezzel a periódussal: természetesen azért nem, mert „azok számára, akik Széchenyi nevével tőle merőben idegen politikai célkitűzéseket óhajtottak fémjelezni, nem lehetett sem hálás, sem időszerű feladat annak a Széchenyinek az ábrázolása, aki a márciu si forradalom napjaiban korábbi ellenlábasa, Kossuth oldalán fáradozott Magyarország polgári átalakulásának végrehajtásán.” Vagy ha mégis megtették, csak futólag, Széchenyi elgondolásait és cselekedeteit eltorzítva, önkényesen kiragadva vagy elhallgatva mutatták be azokat. Ezzel szemben Spira György kötete „a maga egészében és a maga ellentmondásosságában” kívánja bemutatni 1848 Széchenyijét. „Álláspontja, amely szerint Széchenyi márciusban összefog Kossuthtal és szeptemberben az ellenforradalom fellépésének hatására omlik össze, eltér a ma elfogadottól s ezért – úgy lehet – ellenvetéseket fog kiváltani.” Az előszó névtelen szerzői sajnos nem írták le, mit értettek a „ma elfogadott” állásponton; viszont megnyugtatták az olvasót, hogy az esetleges viták is „Széchenyi történeti szerepének jobb megismerését és megértését” fogják szolgálni.11 9 Barta István: Széchenyi és a magyar polgári reformmozgalom kibontakozása. Történelmi Szemle 3. (1960) 2–3., 224–240. 10 Károlyi Árpád: Gr. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai. Gróf Széchenyi István összes munkái. Hetedik kötet. Bp. 1921. I. k. 105–135.; Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai. Gróf Széchenyi István összes munkái. Hetedik kötet. Bp. 1930. II. k. CCCXIII-CDXXVII. 11 Spira György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Bp. 1964. 5–6. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 182Századok_Széchenyi_Könyv.indb 182 2022. 11. 24. 11:24:312022. 11. 24. 11:24:31
