Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: Széchenyi 1848-a és 1848 Széchenyije
SZÉCHENYI 1848-A ÉS 1848 SZÉCHENYIJE 181 félt a forradalomtól és a fontolva haladást, az elnyomó hatalommal való összeférést hirdette, hanem azét, aki szabaddá akarta tenni a jobbágyot s azért küzdött, hogy a magyar hazát virágzónak, a magyar népet jómódúnak, műveltnek, jogokban és kötelességekben egyenlőnek lássa. Ennek a Széchenyinek ma is kiemelkedő helye van népünk szívében: életműve haladó múltunk szerves alkotórésze, emlékét azok sorában őrizzük, akik az emberiség haladásának úttörői voltak, alkotásai nagy tettekre, új erőfeszítésekre lelkesítik napjaink új országot, új társadalmat építő nemzedékét.”5 1960-ban visszafogottan, de megemlékeztek a gróf halálának 100. évfordulójáról, s a Századok , a Magyar Történelmi Társulat folyóirata két íves, noha jegyzetek nélküli tanulmányt közölt Széchenyiről. A szöveg érdekessége, hogy nem volt szerzője: a közlemény végén „A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete” aláírás szerepelt. A szöveg alapjául megállapíthatóan Barta István 1959-es tanulmánya szolgált, annak egész bekezdéseit (így a Barta tanulmányát befejező, fentebb idézett részt is) szó szerint emelték át.6 A szöveg eleje a két világháború közötti időszak Széchenyi-kultuszát és -képét bírálta, majd megállapította, hogy „Széchenyi nagy történelmi személyiség volt a magyar nép szemében és annak bizonyul a marxista történettudomány szigorú mércéjével mérve is.”7 A tanulmányban nagyjából egy oldal foglalkozott Széchenyi 1848-as szerepével, s megállapította, hogy a békés átalakulás fejleményei „eltakarták Széchenyi előtt az átalakulás mélységesen forradalmi jellegét, s abba a csalódásba ejtették, hogy lényegében az ő reformelgondolásai valósultak meg, csak gyorsabb ütemben, mint ahogy ő elképzelte. Tévedésére csak hónapokkal később, a közben bekövetkezett események hatására döbbent rá: a tényekből kellett megtanulnia, hogy a reform nem lehet ellenszere a forradalomnak, s ez a felismerés egyben saját egyéni tragédiájának beteljesüléséhez vezetett.” Míg Barta Kossuth 1848. szeptember 4-i, az önvédelem jogát a törvényesség fölé emelő parlamenti beszédével hozta összefüggésbe a gróf összeomlását, addig a névtelen tanulmány az osztrák kormány augusztus végi memoranduma hatásának tulajdonítja azt. Általában, az egész szöveg Kossuth igazát hangsúlyozta Széchenyivel szemben.8 Ugyanebben az 5 Széchenyi I. válogatott i. m. 47. 6 Széchenyi István. (Halálának 100. évfordulóján). Századok 94. (1960) 257–277. 7 Széchenyi István i. m. 258. 8 Széchenyi István i. m. 272–273. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 181Századok_Széchenyi_Könyv.indb 181 2022. 11. 24. 11:24:312022. 11. 24. 11:24:31
