Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: Széchenyi 1848-a és 1848 Széchenyije
179 Hermann Róbert SZÉCHENYI 1848-A ÉS 1848 SZÉCHENYIJE A fenti cím fordítottjával 1964-ben jelent meg Spira Györgynek, az 1948 utáni évtizedek egyik legismertebb és legszorgalmasabb 1848–49-es kutatójának monográfiája az Akadémiai Kiadónál. A mű az 1948 után Széchenyiirodalom egyik első komoly teljesítménye volt; a nemes gróf pályafutásával Spira György műve előtt önálló kötetben egyedül Sarlós Márton foglalkozott;1 illetve Varga Zoltán írt egy jól használható historiográfiai összefogla lást a Széchenyi-ábrázolások fő irányairól az 1850–1918 közötti időszak magyar történetírásában.2 Volt még egy kéziratban lévő munka, Kosáry Domokosé a döblingi Széchenyiről, de miután a szerzőt 1956-os szerepvállalása miatt börtönbüntetésre ítélték, s csak 1960-ban engedték szabadon, ennek megjelenésére egészen 1981-ig kellett várni.3 Széchenyi megítéléséhez az 1948 utáni időszak történetírása némileg ambivalensen viszonyult. Apró, de jellemző tény, hogy az I. Tóth Zoltán által szerkesztett Magyar történeti bibliográfia 1825–1867 III. kötetében 1848-as szereplése alapján a „Politikai irányok” tematikánál a reakcióhoz sorolták. Ugyanakkor reformkori szerepét még ennek a korszaknak a munkái is elismeréssel említették, csupán a Kossuthtal szembeni 1841. évi fellépéséért kárhoztatták. 1956 után némileg változott a helyzet, hiszen az 1956. évi forradalom és szabadságharc megmutatta a hatalom birtokosainak: nem jó dolog állandóan a forradalmat és a szabadságharcot emlegetni, mert még megjelenik. Így aztán az addig a rendszer „hivatalos szentjének” tekintett Kossuth alakja hátrébb szorult, s a formálódó kádárizmus örömmel fedezte fel magának a békés reformot képviselő, a reánk telepedett nagyhatalommal együttműködni próbáló Széchenyi alakját, aki 1 Dr. Sarlós Márton: Széchenyi István és a feudális jogrend átalakulása. Bp. 1960. 2 Varga Zoltán: A Széchenyi-ábrázolás fő irányai a magyar történetírásban. (1851–1918). (Tudománytörténeti tanulmányok III.) Bp. 1963. 3 Kosáry Domokos: Széchenyi Döblingben. (Tények és Tanúk) Bp. 1981. – A dolog érdekessége, hogy a Tények és Tanúk sorozat (elsősorban 20. századi tárgyú) naplókat és visszaemlékezéseket közölt, Kosáry műve viszont tudományos monográfia. Tudomásom szerint ez volt az egyetlen ilyen műfajú kötet ebben a sorozatban. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 179Századok_Széchenyi_Könyv.indb 179 2022. 11. 24. 11:24:312022. 11. 24. 11:24:31
