Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Melkovics Tamás: Széchenyi István és a főrendi ellenzék - Előzmények – aktív kezdés, passzív zárás
MELKOVICS TAMÁS 162 hathatós közreműködésével.15 Széchenyi és baráti/politikai köre azonban igyekezett megbontani ezt a hagyományos felosztást, ezzel pedig elindult a felsőtáblán egy politikai polarizáció, amely bizonyos szempontból megelőzte az alsótábla reformellenzékének megerősödését is. Széchenyi első ízben teremtett szervezeti keretet a felsőtábla ellenzéki és/vagy reformérzelmű mágnásainak, még akkor is, ha ez csupán egy laza keretrendszert nyújtó, klubszerű együttműködés volt, s a politikai célok sem voltak kimondottan deklarálva. A főnemesség vezette reformmozgalomra, illetve a felsőtábla átalakítására vonatkozó terv megvalósítása sikeresen indult, 1830-ban azonban ez a kedvező helyzet különféle okok miatt rögtön meg is torpant. Egyfelől a következő diéta alkalmatlan volt a hatékony politizálásra. 1.) Az 1830-as országgyűlés legfőbb feladata a katonaállítás mellett Ferenc fiának, Ferdinándnak a megkoronázása volt, az érdemi vitákat a rendek a következő országgyűléstől várták. 2.) Ennek megfelelően a diéta meglehetősen rövid ideig, három és fél hónapig sem tartott. 3.) A „kibékülés” országgyűlését követően a sérelmi hangulat alább hagyott, a rendi ellenzék ugyan elég erős volt ahhoz, hogy folytassa a korábbi politikát, bizonyos kérdésekben kompromisszumot harcoljon ki, de ahhoz már gyengének bizonyult, hogy újabb markáns sikereket érjen el – a diéta tehát csupán a korábbi országgyűlésen tető alá hozott kompromisszum további szélesítésére vállalkozhatott. A fiatal mágnások körében is lanyhult az ellenzéki kedv, a koronázási ceremónián kívül a rövid viták kevésbé mozgósították őket. Másfelől Széchenyi szerepfelfogása és hozzáállása is komoly változáson ment keresztül. 1.) Idejét egyéb elfoglaltságai, különféle vállalkozásai kötötték le, így másfél hónap késéssel érkezett meg Pozsonyba (az Al-Duna hajózhatóvá tételének felmérési munkálatai miatt), de ezt követően is többször volt távol: a csekély jelentőségű diétára tehát alapvetően sem ideje, sem energiája nem jutott: „Nehezebben megy, mint az előző országgyű-15 Batthyány-Strattmann Fülöp herceg vasi, Erdődy Károly gróf varasdi örökös főispán.; „[...] Illésházy és Széchényi sokat fáradoznak, hogy a rendek javaslata kapjon többséget; az első mint az ellenzék királya, a második mint ennek generalisszimusza, és ahhoz tartozik Végh koronaőr is, bár ez meggyőződésből beszél, de a többi csak malcontens [értsd: elégedetlenkedő], mert így akarják megbosszulni a királynak el nem nyert kegyeit, ami mellett nem gondolják meg cselekedeteik következményeit, vagy tudatlanok ehhez.” – jegyezte meg Zichy Adél 1826. január 11-i bejegyzésében. – Östör J.: Gróf Keglevich Jánosné Zichy Adél i. m. 285–286. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 162Századok_Széchenyi_Könyv.indb 162 2022. 11. 24. 11:24:302022. 11. 24. 11:24:30
