Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Melkovics Tamás: Széchenyi István és a főrendi ellenzék - Előzmények – aktív kezdés, passzív zárás
SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS A FŐRENDI ELLENZÉK 163 lésen – mintha szellemi képességeim hanyatlanának.”16 2.) Széchenyi el sősorban ügyek mentén szeretett politizálni, és ennek megfelelően keresett támogatókat, nem pedig politikai oldalakban gondolkozott. A korábbi diétán politikája – lényegét tekintve – egybeesett a sérelmi politizálással, 1830-ban azonban ez már nem minden esetben volt így. 3.) 1830 januárjában megjelentette legnagyobb hatású munkáját, és belekezdett liberális programadó tevékenységébe, de a gyakorlati politizálás terepén (e program mögé ugyanis országos bázist kellett építeni) barátja, Wesselényi Miklós hatékonyabban mozgott. Miután az erdélyi mágnás két barátjától és egyben szövetségesétől jelképes méretű birtokokat vásárolt, immár a Magyar Királyság területén is birtokos főnemessé vált, így ő is személyes királyi meghívót kapott a pozsonyi felsőtábla üléseire. Wesselényi vezető szerepe elsősorban a következő országgyűlésen domborodott ki markánsan, ugyanakkor már 1830-ban is komoly politikai építkezésbe kezdett. Széchenyi parlamentáris szereplése tehát megtorpant, s ezzel párhuzamosan a főrendi ellenzék szervezése is megakadt. Ezen együtthatók a következő diétán még inkább éreztették hatásukat. Széchenyi teendői tovább gyarapodtak (Al-Duna, gőzhajózás, Lánchíd, Akadémia, Kaszinó, lóversenyzés stb.), gondolatait számtalan vállalkozás kötötte le. Az országgyűlési ellenzék vezére pedig egyértelműen Wesselényi Miklós lett, akivel politikai konfliktusa éppen a diéta előtt, illetve alatt tetőzött. Wesselényi, aki az előzetes politikai egyeztetéseken, konferenciákon keresztül próbálta szervezni, egységesíteni az ellenzéket, elsősorban az alsótábla kezdeményező erejére, a vármegyei politizálásra, a megyei törvényhatóságot működtető jómódú birtokos köznemesi rétegekre akart építeni, és heves konfrontációt kívánt vállalni az udvarral. Ezzel szemben Széchenyi veszélyt látott a kemény kormányellenes hangvételben, továbbra is kritikus maradt a rendi intézményekkel szemben, a reformok ügyét pedig a korábbiakhoz hasonlóan főnemesi bázison keresztül gondolta sikerre vinni. A Széchenyi országgyűlési szerepvállalását negatívan befolyásoló körülmények tehát még inkább előtérbe kerültek, az 1832–36-os országgyűlés viszont merőben különbözött a korábbi diétáktól: a legrövidebb ülésszakot immár a leghosszabb követte, miközben a reformellenzék első alkalommal próbálta meg magához ragadni a kezdeményezést, s az alsótáblán komoly sikereket is elkönyvelhetett. Ezzel párhuzamosan minden eddiginél jobban nehezedett az a kormányzati elvárás a főrendekre, hogy szövet-16 SZIN 1830. december 17. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 163Századok_Széchenyi_Könyv.indb 163 2022. 11. 24. 11:24:302022. 11. 24. 11:24:30
