Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Melkovics Tamás: Széchenyi István és a főrendi ellenzék - Előzmények – aktív kezdés, passzív zárás
MELKOVICS TAMÁS 160 szélesítése, szélesebb társadalmi rétegek bevonása pedig sokszor félelemmel töltötte el, így terve (romantikus megfogalmazásában: a magyar nemzet felemelése) megvalósításához a hagyományos rendi kereteken kívüli területeket és formákat is igyekezett erősíteni, sőt meghonosítani, ugyanakkor széles körű tevékenysége mellett nem nélkülözhette az országgyűlés nyújtotta lehetőségeket sem. Ahogyan 1826-ban a huszártiszti egyenruhát szögre akasztva jelezte: „Katonai pályám bevégződött, s függetlenségem megint nyert. Szerencsés vagyok nyugodt lelkiismerettel, megelégedett belsővel foglalkozásomat fenntartás és kényszer nélkül űzhetni. Remélem, eljön az idő, s ez nem lesz a legszerencsétlenebb pillanata életemnek, ha nem sokat is, valami hasznosat tudok honfitársaim javára tenni. Ez a kilátás gyönyörrel tölt el.”8 Függetlenség – kiemelten fontos kulcsszó Széchenyi politikai hitvallásában, s mint említettük, ennek szavatolásához megfelelő kiindulópontot teremtett a felsőtáblán elfoglalt regalista mágnás pozíció. Első felszólalására csupán hosszas, egy hónapos tépelődést követően, októberben került sor: „Oly nagy izgalomban, hogy szívesebben mennék a bitóra. Vajon fogok-e valaha is hidegvérrel beszélni?”9 Az önmagával sok szor kritikus Széchenyi politikai lámpaláza ellenére is magyarul szólalt fel, amellyel számos fiatal mágnásnak mutatott példát, s többen követték is útmutatását. A bizonytalanság mellett tehát tetten érhető a politikaformálás markáns igénye is, amely nem állt meg az ülésterem falainál. Barátja, Károlyi György segítségével már ekkor, október folyamán politikai klubot alapított, az úgynevezett reuniót. A társaságban pedig nemcsak lovakról, vadászatokról, de a nemzeti nyelv és az alkotmány biztosításáról, sőt fejlesztéséről, tehát politikai kérdésekről is vitatkoztak, szorosan kapcsolódva a diéta menetéhez. Horváth Mihály szavaival élve: „az országgyűlés kezdetén egy klubot alkotott, melynek célja volt gondolatcserét, eszmesúrlódást idézni elő, tért nyitni, hol a haza állapota, közdolgai, a társadalmi úton teendő reformok, javítások a magántársalgás igénytelen modorában megvitattassanak, s mi ez úton eszközölhető, alkotandó 8 Adatok i. m. I. 147–149. (Fordítása: Bártfai Szabó László: Gróf Széchenyi István katonai pályája, 1809–1826. Hadtörténelmi Közlemények 29. [1928] 66–67.) 9 Gróf Széchenyi István naplói. I–VI. Szerk. bev. ell. Viszota Gyula. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Gr. Széchenyi István összes munkái. X–XV.) Bp. 1925–1939. (a továbbiakban: SZIN) 1825. október 12.; A naplóból származó idézeteknél, amennyiben rendelkezésünkre állt magyar szövegvariáns, akkor azt hasznosítottuk (Széchenyi István: Napló. I–II. Vál. szerk. jegyz. Oltványi Ambrus. Ford. Jékely Zoltán, Györffy Miklós. H. n. [Bp.] 1978.), minden más esetben saját fordítást tettünk közzé. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 160Századok_Széchenyi_Könyv.indb 160 2022. 11. 24. 11:24:302022. 11. 24. 11:24:30
