Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Dobszay Tamás: „Magyarországnak… legliberálisb, alkotványos és nemzeti kifejtése”. Széchenyi programja - Megtorpanás vagy továbblépés? – A negyvenes évek
„MAGYARORSZÁGNAK... LEGLIBERÁLISB, ALKOTVÁNYOS ÉS NEMZETI KIFEJTÉSE” 145 rendszer működését alkotmányos irányban befolyásoló, az ország hatáskörét nagyban növelő javaslatot az évenkénti országgyűlésre.99 Két részterületen az alkotmányos önrendelkezés programja kidolgozott formát öltött. A Stádiumban vázolt, társadalmi ellenőrzés alatt álló pénzkezelésre vonatkozó javaslatot egészíti és fejti ki említett 1843-as kétgarasos adóterve. Az elképzelés szerint az e forrásból felállítandó pénztár működése szoros országgyűlési felelősség mellett működne, mind a célok és a kivetés meghatározása, mind pedig a pénzalap kezelése terén. Széchenyi olyan anyagi erő előteremtését-növelését javasolja, amely elkülönülne a királyi kormány által kezelt kincstártól, és amelynek hovafordításáról nem az uralkodói hatalom, hanem a társadalmat képviselő országgyű lés dönthetne. Ennek kezelésére a fővárosban egy az országgyűlésnek szigorú felelősséggel tartozó, a fennálló kormánytól elkülönült kincstári hivatalt hozna létre. Lényegében első lépésként egy körülhatárolt (fejlesztési célú és agrárhitelező) hatáskörű, az országnak felelős második „kormányt” állítana fel a meglévő uralkodói kormányszékek mellé. Ugyanennek az elképzelt mechanizmusnak a tervét láthatjuk, amikor 1847-ben Széchenyi hivatala, az ő intenciói alapján kidolgozta a Javaslat a közlekedési ügy rendezéséről című tervezetét. Ez évi egyenes adó mint törlesztési alap terhére felveendő kölcsönből oldaná meg az út- és vasúthálózat kiépítését, mely erőforrást egy új, „országos közlekedések igazgatója” kezelne. Az igazgatót a király nevezné ki, de az országgyűlésnek tartozna felelősséggel, s ha az megvonná tőle a bizalmat, akkor köteles lenne lemondani, ám amíg hivatalban van, rendeletei mindenkire kötelezőek lennének. Az öt osztályvezető ülnökkel működő hivatal a közlekedési fejlesztések mellett statisztikai hivatal feladatait is ellátná. Az ekkor épp a helytartótanácsi osztályvezető Széchenyi lényegében kiszervezné a királyi kormányhivatalból egy új, felelős, alkotmányos kormányszerv hatáskörébe azt a területet, amely aktuálisan irányítása alá tartozott. Kétségtelen, hogy nem a teljes kormányzat alkotmányos átalakítását kezdeményezte, hiszen arra, hogy a Helytartótanács és tagjai felelősségét felvesse, egyelőre nem látott esélyt. Ám a meglévő kormányszervek megkerülésével, az azok mellett létesítendő új alkotmányos intézmények kialakításával tenne lépéseket a társadalom önrendelkezése felé – a két tervet együtt szemlél-99 Varga J.: Helyét kereső i. m. 175. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 145Századok_Széchenyi_Könyv.indb 145 2022. 11. 24. 11:24:292022. 11. 24. 11:24:29
