Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Dobszay Tamás: „Magyarországnak… legliberálisb, alkotványos és nemzeti kifejtése”. Széchenyi programja - Megtorpanás vagy továbblépés? – A negyvenes évek
DOBSZAY TAMÁS 144 hangulatú Bánk bán-előadás engedélyezéséről,94 de a vitát minden kelle metlenségével együtt is mindig vállaló, az őt támadó szövegek közlését támogató Széchenyi,95 a cenzúra által visszatartott és a nyilvánosság kö vetelményét megfogalmazó St á dium írójának – eleve nem is közlésre szánt – szavai nem a cenzúra létét helyeslik, hanem a létező cenzúra működésének következetlenségét bírálják. Másrészt azonban minden óvatossága ellenére a közjogi-alkotmányos kérdésekben is továbblépett 1840-es évekbeli liberális kezdeményezéseivel a korábbiakon. Az országgyűlési szervezésben és kamatbiztosítással magántársulatok útján történő közlekedésfejlesztést javasolva, ismét csak nem a monarchikus kormányzat, hanem a magyar társadalom és a magyar politikai élet autonóm kezdeményezését várja.96 Ekkor megjelenő, radikálisan új elemként egyes ötleteivel már nem hagyja érintetlenül a korábban általa is tabunak tekintett felségjogokat sem. Az egyik ilyen terület a hadrendszer kérdése. Már a Stádium ban szerepel a gunyoros bírálat a kihágásokért büntetlenül maradt, de magát született katonának tekintő nemességről, 1841-ben pedig Széchenyi már hozzá mer nyúlni az adómentesség alapjául szolgáló „vérrel adózás” fikciójához, a nemesi felkeléshez is. Ily módon mentesült a nemesség a reguláris hadsereg kiegészítésében, a sorshúzásos katonaállításban való részvétel alól. Széchenyi viszont minden bizonnyal ezt is a nemesi kiváltság újabb abúzusának tekintette. A kelet népe szerint ugyanis a jogegyenlőséget az 1840-es években már a honvédelmi kötelezettség területén is érvényesíteni akarta, mondván: „A haza védelmében írják össze velem s fiaimmal együtt az ország minden lakosit különbség nélkül, hadd húzzunk sorsot mindnyájan.”97 Ám a nemesi szabadsággal ellenkeznek a létező regu láris hadseregben fennálló viszonyok, tehát a javaslat a szolgálat feltételeinek szabályozását is szükségessé tenné. Szintén messzemenő jelentőségű, hogy egy hitelellátást is biztosító, 50 millió forintot kibocsátó „nemzeti bank” létesítésének ki nem fejtett tervével már a pénzügyi felségjogok területére is merészkedik.98 Nem tisz tázott, hogy kötvényről vagy pénzjegyről lenne-e szó, de ez mindenképpen az osztrák–magyar viszonyt, a bécsi jegybank pénzkibocsátási monopóliumát érintette volna. S végül határozottan támogatja a politikai intézmény-94 Oplatka A.: Széchenyi i. m. 293. 95 Oplatka A.: Széchenyi i. m. 354. 96 A kelet népe. Pest 1841. 307. 97 A kelet népe 300. és 301. 98 A kelet népe 306–308. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 144Századok_Széchenyi_Könyv.indb 144 2022. 11. 24. 11:24:292022. 11. 24. 11:24:29
