Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Dobszay Tamás: „Magyarországnak… legliberálisb, alkotványos és nemzeti kifejtése”. Széchenyi programja - Megtorpanás vagy továbblépés? – A negyvenes évek
„MAGYARORSZÁGNAK... LEGLIBERÁLISB, ALKOTVÁNYOS ÉS NEMZETI KIFEJTÉSE” 143 váltság Stádium ban szereplő abúzusainak egyikeként tekintett, 89 s 1841-ben ezért nemesre és jobbágyra egyaránt vonatkoztatta e fegyelmezési forma lehetőségének fenntartását: „Ki állati, büntettessék állatilag, és szűnjék meg végképp azon botránkoztató különbség, mely szerint éppen az legyeztetik egyben, mi irgalmatlanul büntettetik másban; de józan irányba hozassék más részrül azon puhaszívű ábrándozás is, mintha ki lehetne küszöbölni közülünk minden állati büntetést márul holnapra.”90 E nézetéhez még 1848-ban, a forradalom után is ragaszkodik. Mint tapasztalt katona, úgy látja, hogy a hadsereg nem nélkülözheti ezt a fegyelmezési formát, s nézetét egyes alkotmányos országok példájával támasztja alá. Ahogyan a képviselőházban mondta nagy zaj közepette: „Más nemzetek, többi közt a szövetséges Amerika, melynél mi sem szabadabbak, sem liberálisabbak lenni nem akarunk, tapasztalás útján átlátták, hogy vannak oly állati emberek, kiket máskép nem tarthatni féken, mint testi büntetések által. Ez magában olyan tárgy, hogy ellene igen szép dikciókat lehet tartani, mellette pedig igen göröngyös az út. De ha jól felvesszük, [...] egyedül a disciplinált seregtől várhatjuk jövőnk szerencsés kifejlését: s azért ezt a dolgot itt elhamarkodni nem szabad.”91 Van, aki rámutat az 1840-es években Széchenyi liberalizmusának más „fogyatékaira” is. Féltette a zsidók gazdasági erejétől és túl gyors eman cipációjától, valamint a német városi elem súlyától a nemzeti érdekeket, ám ebben nem lenézés, ideológiai alapú elhatárolódás, hanem gazdasági megfontolás játszott döntő szerepet.92 Miközben a fennálló rendi alkotmányt kritizálta, így exponálja a problémát: „Mit akarunk elérni? Alkotmányos és lehető legliberálisabb [!] alaponi kifejtést. De mi szellemben? német, magyar, szláv szellemben? [...] főszempont nem az alkotmány, hanem a nemzetiség, mert alkotmányt oktroirozni lehet 24 óra alatt a legszabadabb alapon, nemzetiséget azonban kifejteni nem.”93 Bár bizonyos, hogy liberalizmusa korlátait és az ellenőrizetlenné vált folyamatok miatti aggodalmait tükrözik naplóbeli értetlenkedő szavai a lázító 89 Stádium 204. 90 A kelet népe 300. 91 Széchenyi felszólalása a népképviseleti országgyűlésen, 1848. augusztus 22én. In: Gróf Széchenyi István beszédei. Összegyűjtötte és jegyzetekkel kísérte Gróf Zichy Antal. Bp. 1887. 612. 92 Oplatka A.: Széchenyi i. m. 339–340. 93 Felszólalása a főrendi táblán 1844. október 3-án. In: Zichy A.: Széchenyi beszédei i. m. 358. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 143Századok_Széchenyi_Könyv.indb 143 2022. 11. 24. 11:24:292022. 11. 24. 11:24:29
