Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Dobszay Tamás: „Magyarországnak… legliberálisb, alkotványos és nemzeti kifejtése”. Széchenyi programja - Megtorpanás vagy továbblépés? – A negyvenes évek
DOBSZAY TAMÁS 140 hető.76 Az alkotmányos tendencia tehát jól látható, az már más kérdés, hogy e nézetek szabatos kifejtése hiányzik. S nemcsak azért, mert a következtetések érvényesítésére aktuálisan még nem látott lehetőséget, hanem azért is, mert minden téren és részleteiben a gróf talán még maga előtt sem tisztázta, hogy alkotmányos vágyait, reményeit milyen jogi formában lehetne érvényesíteni. A fogyatkozások, hiányok és homályosan hagyott részletek ellenére mindez bizony egy liberális reformprogram. Ha a konzervativizmus 1848 előtt a felvilágosodásra és a liberalizmusra adott reakció, nehéz a szabadságot, egyenlőséget és önrendelkezést kívánó Széchenyit egyszerűen konzervatívnak minősíteni. Megtorpanás vagy továbblépés? – A negyvenes évek Felvethető azonban, hogy vajon hű maradt-e Széchenyi az 1830-as évek elején kidolgozott liberális elképzeléseihez. Nehéz kérdés, mert a történeti értékelések szerint megtorpanásokra, visszalépésekre is találunk példát a 40-es években közreadott vagy csak leírt szövegeiben. Ám ezekkel azokat a szöveghelyeket is szembeállíthatjuk, amelyek viszont nemcsak a liberális program vállalására, hanem egyenesen továbbvitelére, továbbfejlesztésére utalnak. 1840-ben a váltó- és csődtörvény, valamint az engedőleges örökváltság, majd 1844-ben a nem nemesek tulajdonszerzési és tulajdonlási jogának törvénybe iktatásával Széchenyi egykor hirdetett agrárprogramjának több fontos kezdeményezése megvalósult. Igaz, az ősiség továbbra is sokban illuzórikussá tette ezt, és hamar kiderült, hogy a kisajátításszerű, kötelező örökváltság nélkül a jobbágyrendszer leépülése nem egyhamar várható. A liberális reformellenzék ez utóbbi érdekében kezdett agitációját Széchenyi valóban nem helyeselte. Egészen a forradalom előestéjéig ragaszkodott a nehezen járhatónak bizonyult önkéntes megoldáshoz, mindvégig mérsékelni igyekezett a jobbágyrendszer felszámolásának ütemét.77 76 Deák Ágnes: „Austriának semmi joga hozzánk”. In: Pénzes Ferenc – Rácz Sándor – Tóth-Matolcsi László (szerk.): A szabadság felelőssége. Írások a 65 éves Dénes Iván Zoltán tiszteletére. Debrecen 2011. 140–149. 77 Orosz I.: Széchenyi és a jobbágykérdés i. m. 51–53. és 56–57. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 140Századok_Széchenyi_Könyv.indb 140 2022. 11. 24. 11:24:292022. 11. 24. 11:24:29
