Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Dobszay Tamás: „Magyarországnak… legliberálisb, alkotványos és nemzeti kifejtése”. Széchenyi programja - Széchenyi liberális programadása
„MAGYARORSZÁGNAK... LEGLIBERÁLISB, ALKOTVÁNYOS ÉS NEMZETI KIFEJTÉSE” 139 csünk, a ’sine nobis de nobis’ [semmit rólunk nélkülünk] valóban többet ér, mint ama tartományok minden kellemi.”69 Mint a közteherviselési javaslatai is mutatják, a közjogi-politikai viszonyokat érintő programelemek többnyire burkoltan, más, társadalmi és jogi javaslatokhoz kapcsolódva jelennek meg Széchenyi nyilvánosságnak szánt korai munkáiban. A politikai jogok kiterjesztését az érdekegyesítés jegyében szintén a társadalmi program, a nemesi jogok kiterjesztése egyenes következményének tekintette, ezt is kifejezi a törekvés: „Hunnia minden lakosinak polgári létet adni”.70 A rendileg tagolt társadalom egységes politikai közösséggé, nemzetté alakítása tagjainak a nemesi kiváltságokban való részesítésével lehetséges: „hol pedig még nemzet nincs, s csak egy kis része privilegiált, nagy része pedig még pórnép, ott legislegelső a nemzetisítés [sic!], tudniillik minden lakosnak az emberiség közös jussaiba juttatása, azaz mindenkinek politikai léte.”71 A török alattvalók kiszolgáltatottságát a magyar nemes státusával összehasonlítva kiemeli, hogy a személyes szabadság egyben a politikai szabadság garanciája,72 s levonja a következtetést: „adjunk polgári létet, hogy a magunkét megtarthassuk.”73 Kiegészíthetjük ezt azzal, hogy az össztársadalmi önrendelkezés egyben a birodalom keretében maradva ugyan, de nemzeti önrendelkezésre is irányul.74 A Hunniában kifejtett elvek szerint „Nemzeti hasznunk két tanácsot sugall: 1ször Testtel lélekkel ragaszkodni a most uralkodó dynastiához [...] 2szor: testtel lélekkel ragaszkodni intézvényeink fő sarkalatjához: „sine nobis de nobis” [semmit rólunk nélkülünk]. E kettőt szűzen fenntartani annyit teszen, mint Magyarország boldogságát eszközleni.”75 A mű fogalmazványában benne szerepel az abszolutizmus ismételt bírálata mellett az a kemény megállapítás is, hogy „Austriának semmi joga hozzánk”, tehát csak a királyhoz van közünk, ami lényegében a birodalom két fele közötti puszta perszonálunió tömör megfogalmazásának tekint-69 Uo. és 90–91. 70 Stádium 42. és Oplatka A.: Széchenyi i. m. 214. 71 Stádium 68. 72 Stádium 147. 73 Stádium 150–151. 74 Csorba L.: Széchenyi i. m. 72.; Velkey Ferenc: A nemzet szabadsága és/vagy csinosodása. Széchenyi Hunniájának érvszerkezete. In: „Politicai philosophiai okoskodás.” Politikai nyelvek és történeti kontextusok a középkortól a 20. századig. Szerk. Fazakas Gergely Tamás – Miru György – Velkey Ferenc. Debrecen 2013. 255–259. 75 Hunnia 60–61. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 139Századok_Széchenyi_Könyv.indb 139 2022. 11. 24. 11:24:292022. 11. 24. 11:24:29
