Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Dobszay Tamás: „Magyarországnak… legliberálisb, alkotványos és nemzeti kifejtése”. Széchenyi programja - Széchenyi liberális programadása
„MAGYARORSZÁGNAK... LEGLIBERÁLISB, ALKOTVÁNYOS ÉS NEMZETI KIFEJTÉSE” 135 s vagyonbeli bátorság, azaz törvény előtti egyformaság.”57 Széchenyi esze rint osztotta a liberális reformmozgalom tagjai által közösen, így Wesselényi, Deák és Kossuth által is vallott fikciót, hogy a nemesi kiváltság nem más, mint a teljes emberi jogok korai formája, azoknak csírája. Szükséges azonban Széchenyi szerint, hogy a nemesi jog – kiterjesztésével egyidejűleg – „egyszersmind minden abususibul ki is tisztíttatik”. A nemesi státussal való visszaélésen egyrészt azt a perlekedési gyakorlatot értette, hogy nemesi társai jogaikra hivatkozva, a jogrendszer hézagait kihasználva, kötelességeik és kötelezettségeik alól kibújni próbálnak. Ilyennek ítélte részben a jogrendszer bizonytalanságait, az igazságszolgáltatás rendezetlen állapotát, ebből eredő nehézkességét, amely a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztette. A gróf ezért az igazságszolgáltatási eljárás olyan rendezését kezdeményezte, amely révén az „ítélőszékek procedurája a lehető legrövidebb időre szoríttatik”. Széchenyi tudja, hogy nem könnyű a jogegyenlőség és személyes szabadság elvét az egész jogrendszeren keresztülvezetni,58 de példaképpen egy ilyen büntető törvénykönyv kialakí tását részletezi. A rendi kiváltságok okozta jogbizonytalanság leglátványosabb kifejeződése az ősiség jogintézménye volt, amelyre hivatkozva a nemesi adósok kivonhatták tartozásuk törlesztése garanciái közül földbirtokaikat.59 Ez volt a fő vitakérdés közte és Dessewffy József között, aki az adósokat védeni akarta a tartozások következményeitől, indokoltan mondván, hogy a törlesztés elmaradása nem mindig tekinthető az adós hibájának. Széchenyi viszont a szerződések és adott szó betartásának szükségességét és az ezt garantáló jogrendszer és mentalitás meghonosítását tartotta szükségesnek. „Ne pártoljon a törvény túl se hitelezőt, se adóst, de pártoljon mindenkit egyenlően.”60 Másik visszaélésnek a nemesi adómentességet tekintette, mondván, hogy a régebbi törvények igazolják a megyei háziadó nemesi fizetését, tehát nem ennek bevezetése újítás, hanem az adómentesség abúzusának kialakulása.61 A Stádium két pontja is tervbe veszi és indokolja a nemes ség tehervállalását, éspedig az önkormányzati és a beruházási célú adókban. Az általa javasolt törvény szerint „Házi pénztár s országgyűlési költségekhez idom szerint mindenki fizet,” ugyanígy „vizek, utak s belvám el-57 Stádium 33. 58 Stádium 156. és 163. 59 Oplatka A.: Széchenyi i. m. 178–179. 60 Stádium 85. 61 Stádium 198. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 135Századok_Széchenyi_Könyv.indb 135 2022. 11. 24. 11:24:292022. 11. 24. 11:24:29
