Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Dobszay Tamás: „Magyarországnak… legliberálisb, alkotványos és nemzeti kifejtése”. Széchenyi programja - Széchenyi liberális programadása
DOBSZAY TAMÁS 134 igényelte, társait öntevékenységre hívta fel minden olyan téren, amelyek módosítása saját magukon múlott.53 A program nem korlátozódik gazdasági javításokra, hanem a társadalom átalakítására is irányul. A jobbágyi függés és a rendi jogkülönbségek megszüntetésének, a személyes szabadság és jogegyenlőség megteremtésének Széchenyi a földesúri járadék ügyével azonos jelentőséget tulajdonított. Ám nem a nemesi kiváltság megszüntetését kezdeményezte, hiszen akkor szükség lett volna az emberi szabadságjogok deklarálására. A jogegyenlőséget ezért a nemesi kiváltság által garantált személyes szabadság mindenkire kiterjesztésével akarta a megvalósítani. A Stádiumban ek ként fogalmazta a meghozandó törvény tartalmát: „Mindenki egyenlőn áll a törvény ótalma és súlya alatt.” Ennek érdekében a nemesi státus Werbőczinél rögzített joggaranciája „mint az embernek méltóságához szükségképp tartozó [!] – az egész ország lakosira terjesztetik”.54 A nemességnek státusa folytán kijáró helyzet – „egy halandó kegyelmétül s önkényétül sem függni” – terjesztendő ki a nem nemesekre is.55 Széchenyi elismeri, hogy nem általános a nem nemesek feletti önkény és elnyomás, ahogyan a nemesi hatalmaskodások büntetlenül maradása sem, ám mint írja, önmagában a kiszolgáltatottság lehetősége igazolhatatlanná teszi rendszert. „De nem abban van helyezve a dolog veleje, hogy ilyesek ritkán történnek, hanem hogy büntetlen történnek.”56 A nemesség alapjogai közé tartozott, hogy kizárólag a közhatalom alá tartoznak, mástól nem függenek, sőt szabadságuk, jogbiztonságuk a királlyal szemben is érvényes. E nemesi jog kiterjesztése feloldja a jobbágyok személyi függését, és egyidejűleg teszi nemcsak szabad emberré a jobbágyot, de – a rendi különbségeket a nemesi közös jogban megszüntetve – egyben jogilag egyenlővé a társadalom minden tagját. Széchenyi tehát, aki a terror miatt elítélte a francia forradalmat, ám annak a felvilágosodás által hirdetett eszméit, a szabadság és az egyenlőség megteremtését maga is vallotta. A megjavított, a forradalmi terror elemeitől megtisztított felvilágosodás, azaz a liberalizmus híveként akarta a szabadság és egyenlőség kettős célkitűzését az előbbinek az elsődlegességével megvalósítani. Programadó műve, a Stádium is egymás ra vetíti a személyes jogbiztonság, a szabadság és a jogegyenlőség kívánalmát, azok azonosságát vallja: a nem nemesnek is kell „teljes személy 53 Oplatka A.: Széchenyi i. m. 207. 54 Stádium 31. 55 Stádium 147. 56 Stádium 165–166. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 134Századok_Széchenyi_Könyv.indb 134 2022. 11. 24. 11:24:292022. 11. 24. 11:24:29
