Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Dobszay Tamás: „Magyarországnak… legliberálisb, alkotványos és nemzeti kifejtése”. Széchenyi programja - Széchenyi és korának hazai viszonyai
„MAGYARORSZÁGNAK... LEGLIBERÁLISB, ALKOTVÁNYOS ÉS NEMZETI KIFEJTÉSE” 127 azt, hogy az uraság jobbágyai felett és azokkal szemben az úriszéken akár saját maga perében is bíráskodhat – ami a részrehajlás nélküli ítélkezést megkérdőjelezi –, párhuzamba állítja az ország és a birodalmi kormányzat viszonyával. „Mi az Udvarral sikeres pert nem folytathatunk, mert a vádlott és a bíró azonos személy – ez az esete parasztjainknak az úriszékkel.”9 Az ebből származó önkényt úgy jellemzi, hogy a nemesség egyoldalú szabadsága abban áll, hogy „ő deresre vonathat, és a paraszt ordíthat.”10 A Hitel írása körül egyenesen arra jut, hogy a jobbágyviszonyok miatt a birtoklás a földesúri rendszerben erkölcsileg vállalhatatlan. „[A] parasztoknak a földbirtokosokhoz való viszonya oly kevéssé megalapozott, hogy egy liberális és igazságosan gondolkozó embernek valami más jövedelem kellemesebb kell, hogy legyen, mint egy magyar birtok.”11 Többször is bírálja a rendi tagoltságot, különösen a jobbágyság jogfosztott állapotát. A társadalom nagy részét kitevő földesúri alattvalók szabadsághiányos állapota miatt megkérdőjelezi, hogy lehet-e az országot alkotmányosnak tekinteni: „De szabad ország-e Magyarország? Az élő Istenre: nem! A nemes ember szabad, a paraszt rabszolga.”12 Elítélte a ki váltságtalanoktól követelt ingyenes közmunkát, mert károsítja a parasztot.13 A rendi korlátokat okolta a személy- és vagyonbiztonság hiányosságai miatt, amelyet az ország szégyenfoltjának minősített. „Perényi Ferenc báró például a vádlottakat saját öklével veri – NB. ő az említett vizsgálat elnöke, és úgy felbőszül, hogy akik a kezébe kerülnek, félholtra vereti. Egy zsidót majdnem holtra vertek, aki körül csak holmi gyenge gyanú lebegett! Ezt azonban senki sem rosszallja – és ilyen emberek beszélnek aztán szabadságról, alkotmányról?”14 Adott körülmények között, a rendi különbsé gek megléte miatt az ország alkotmányos különállása érdekében folyó küzdelmet is legitimálhatatlannak tartotta. „Ez antiliberális alkotmány védelme nem valami nemes feladat. 400 000 lelket látunk [a nemességről van szó], kik előjogaikat és kiváltságaikat olyan 10 000 000 [nem nemes] emberrel szemben akarják megerősíttetni, akikről az országgyűlésen szó sem esik!” 15 9 SZIN 1825. november 13. 10 SZIN 1823. április 9. 11 SZIN 1828. július 18. 12 SZIN 1823. május 9. 13 SZIN 1821. július 29–30. 14 SZIN 1824. október 16. 15 SZIN 1825. szeptember 21. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 127Századok_Széchenyi_Könyv.indb 127 2022. 11. 24. 11:24:292022. 11. 24. 11:24:29
