Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hites Sándor: Az adományozó Széchenyi és a nemzeti ajándékökonómiák - Pusztítás és önpusztítás: a hazafias ajándék-gazdaság egyensúlytalansága
HITES SÁNDOR 120 tól, miszerint a vagyonosok „a jótékonyságot” mint „szórakozást” „szervezték meg”.78 (Marx ráadásul itt Eugène Sue regényének, a Párizs rejtelmeinek a főhőse, egy inkognitóban alamizsnát és igazságot osztó arisztokrata alakja kapcsán gúnyolja a „vagyon” filantróp „moralizálását”.) A Világban, mint fentebb idéztem, Széchenyi azt állítja, hogy a va gyon akkor nem rombolja a személyiséget, ha közhasznú adományokba forgatják: „csak ugy nem válik keserüvé ’s néha szinte méreggé, ha nemes ’s közhasznu tettek által érdemeltetik meg.79 A döblingi Önvallomás sze rint viszont az ajándék nem biztosít (a kiváltságos lét ellentételezéseként) lelki egyensúlyt, hanem éppen az ajándékozás szabadít el pusztító és önpusztító erőket – vagyis maga az adomány lesz „méreggé”. Talán nem lehetetlen, hogy Széchenyi itt a német Gift szó kettős jelentésére – ajándék és méreg – utal. S talán ugyanezzel magyarázható az 1858-as levél egy furcsa jelzője is, miszerint amennyiben az Akadémia nem teljesíti a kérését, akkor „én, valamint örököseim az alapítólevél értelmében járulékunkat a megmérgezett magyar Akadémiátúl elvonván, valami más hazai cél ra fordítandjuk”.80 Az adományozó és az adományozott közti viszály mellett Széchenyi tehát az adományozó belső meghasonlására is példát nyújt. Az, hogy adományával kapcsolatos kételyei lelki-szellemi egyensúlyának megbomlásával együtt radikalizálódnak (s adománya kapcsán teszi meg önmagát politikai bűnbaknak), azt sugallja, hogy az ajándékozás nem csupán a megajándékozott közösségre, hanem az ajándékozóra magára is fenyegető lehet.81 Az önpusztítás nem idegen az adományozás világától. A hazafias adomány nem csupán anyagi vagy – mint a nemzeti kultúráért végzett ajándékmunkában láttuk – szellemi erőforrások feláldozását jelentheti, hanem egzisztenciális értelemben vett áldozatot is. Önmagunk feláldozásá ban láthatni az ajándék tiszta formáját, abszolút fokát.82 A 19. századi nemzeti mozgalmak a maguk forradalmaival, nemzeti függetlenségi vagy polgárháborúival erre a végső ajándékra, az életnek a feláldozására nyúj-78 Engels, F. – Marx, K.: A szent család i. m. 193. 79 Széchenyi I.: Világ i. m. 56. 80 Széchenyi az akadémiához i. m. 877. (kiemelés nem az eredetiben). 81 Arról, hogy az ajándék eleve „fenyegetés”, amennyiben „a viszonzás kötelezettségét” hívja elő: Bourdieu, P.: A gyakorlati észjárás i. m. 150. 82 Ábrahám és Izsák története kapcsán a halálról mint tiszta ajándékról, amely megszakítja a viszonzás és a csere köreit: Jacques Derrida: The Gift of Death. Trans. David Wills. Chicago University Press, Chicago and London. 1995. 96–97. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 120Századok_Széchenyi_Könyv.indb 120 2022. 11. 24. 11:24:282022. 11. 24. 11:24:28
