Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)

Hites Sándor: Az adományozó Széchenyi és a nemzeti ajándékökonómiák - Pusztítás és önpusztítás: a hazafias ajándék-gazdaság egyensúlytalansága

HITES SÁNDOR 120 tól, miszerint a vagyonosok „a jótékonyságot” mint „szórakozást” „szervez­ték meg”.78 (Marx ráadásul itt Eugène Sue regényének, a Párizs rejtelmei­nek a főhőse, egy inkognitóban alamizsnát és igazságot osztó arisztokrata alakja kapcsán gúnyolja a „vagyon” filantróp „moralizálását”.) A Világban, mint fentebb idéztem, Széchenyi azt állítja, hogy a va ­gyon akkor nem rombolja a személyiséget, ha közhasznú adományokba forgatják: „csak ugy nem válik keserüvé ’s néha szinte méreggé, ha nemes ’s közhasznu tettek által érdemeltetik meg.79 A döblingi Önvallomás sze ­rint viszont az ajándék nem biztosít (a kiváltságos lét ellentételezéseként) lelki egyensúlyt, hanem éppen az ajándékozás szabadít el pusztító és ön­pusztító erőket – vagyis maga az adomány lesz „méreggé”. Talán nem le­hetetlen, hogy Széchenyi itt a német Gift szó kettős jelentésére – ajándék és méreg – utal. S talán ugyanezzel magyarázható az 1858-as levél egy furcsa jelzője is, miszerint amennyiben az Akadémia nem teljesíti a kéré­sét, akkor „én, valamint örököseim az alapítólevél értelmében járulékun­kat a megmérgezett magyar Akadémiátúl elvonván, valami más hazai cél ­ra fordítandjuk”.80 Az adományozó és az adományozott közti viszály mellett Széchenyi tehát az adományozó belső meghasonlására is példát nyújt. Az, hogy ado­mányával kapcsolatos kételyei lelki-szellemi egyensúlyának megbomlá­sával együtt radikalizálódnak (s adománya kapcsán teszi meg önmagát politikai bűnbaknak), azt sugallja, hogy az ajándékozás nem csupán a megajándékozott közösségre, hanem az ajándékozóra magára is fenyege­tő lehet.81 Az önpusztítás nem idegen az adományozás világától. A hazafias ado­mány nem csupán anyagi vagy – mint a nemzeti kultúráért végzett aján­dékmunkában láttuk – szellemi erőforrások feláldozását jelentheti, ha­nem egzisztenciális értelemben vett áldozatot is. Önmagunk feláldozásá ­ban láthatni az ajándék tiszta formáját, abszolút fokát.82 A 19. századi nemzeti mozgalmak a maguk forradalmaival, nemzeti függetlenségi vagy polgárháborúival erre a végső ajándékra, az életnek a feláldozására nyúj-78 Engels, F. – Marx, K.: A szent család i. m. 193. 79 Széchenyi I.: Világ i. m. 56. 80 Széchenyi az akadémiához i. m. 877. (kiemelés nem az eredetiben). 81 Arról, hogy az ajándék eleve „fenyegetés”, amennyiben „a viszonzás kötelezettségét” hívja elő: Bourdieu, P.: A gyakorlati észjárás i. m. 150. 82 Ábrahám és Izsák története kapcsán a halálról mint tiszta ajándékról, amely megszakít­ja a viszonzás és a csere köreit: Jacques Derrida: The Gift of Death. Trans. David Wills. Chicago University Press, Chicago and London. 1995. 96–97. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 120Századok_Széchenyi_Könyv.indb 120 2022. 11. 24. 11:24:282022. 11. 24. 11:24:28

Next

/
Thumbnails
Contents