Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: Széchenyi haláláról – összeesküvés-elméleti megközelítésben - Kedélybetegség és öngyilkosság
CSORBA LÁSZLÓ 98 szuicid személyiség, hiszen időleges agresszivitása soha sem fordult önma ga ellen, soha nem önfeladással bizonyította cselekvőképességét .” 44 Természetesen nem feladatunk összevetni a Széchenyi betegségéről a szerző által – elsősorban a nagyközönségnek szóló Pszichiátriai lexikon 45 információi alapján megrajzolt – képet a speciálisabb pszichiátriai szakirodalom megállapításaival. Ez ugyanis nem szükséges ahhoz, hogy előadását a „Széchenyi-konteó”-nak a betegséggel kapcsolatos részleteként elfogadjuk. Ugyanakkor a pszichiátriai irodalomban az utóbbi évtizedben valóban jelentkezett az a kutatási irány, amely Széchenyi betegségének komplex problematikáját a modern bipoláris kórkép segítségével próbálja újraértelmezni. Rihmer Zoltán, Gonda Xénia és Rihmer Annamária úgy látják, „Gróf Széchenyi István (1791–1860), akinek kreatív személyisége és életpályája mindenki előtt ismert, minden valószínűség szerint mániás depressziós betegségben szenvedett, hiszen az életével kapcsolatban fennmaradt dokumentumokban, illetve a saját maga által vezetett részletes naplójában mind enyhébb mániás, mind enyhébb vagy súlyosabb depresz sziós fázisokkal kapcsolatban találunk egyértelmű leírásokat.”46 Más írá sukban pedig arra figyelmeztetnek, hogy a bipoláris betegség depressziós fázisában nagyon komolyan kell venni a szuicidium veszélyét, mert ez a legkomolyabb és legközvetlenebb komplikációs lehetőség – tulajdonképpen a depresszió legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság. „Az összes pszichiátriai betegség közül nem az unipoláris major depresszió, hanem a bipoláris (és különösen a bipoláris II) depresszió hordozza a legnagyobb szuicid kockázatot. A bipoláris (elsősorban a bipoláris II) betegek kiemelkedő szuicid rizikóját saját adataink szerint részben az ilyen betegeknél leggyakrabban észlelhető szorongásos betegség komorbiditás [...] és kevert (agitált) depresszió [...] magyarázza. [...] A depresszió (ezen belül pedig elsősorban az agitált depresszió) és az öngyilkossági kísérletek szoros kapcsolatát, valamint a depresszió és szorongásos betegségek komorbiditásá-44 Tarics P.: A mi Széchenyink i. m. 241. – Megemlíthető, hogy Tarics számos ponton hivatkozik Rákosné Ács Klára grafológiai szempontú véleményére, mint a gróf lelki alkatáról szóló mérvadó elemzésre, vö. Rákosné Ács Klára: Vallanak a betűk. Személyiségek és életutak pszichografológiai megközelítésben. Bp. 1985. 120–137. – Ez utóbbi kötet állításainak hitelét azonban – véleményem szerint – lerontja az a forráskritikai körülmény, hogy ma már lehetetlen teljes bizonyossággal kizárni annak lehetőségét, hogy Rákosné esetleg már korábban ismerte Széchenyi kézírását, mielőtt Hatos Géza őt az anonim írásképelemzésre fölkérte volna. 45 Pszichiátriai lexikon. Szerk. Ozsváth Károly. Bp. 2011. 46 Rihmer Zoltán – Gonda Xénia – Rihmer Annamária: Mi áll a kreativitás és a zsenialitás hátterében? Természettudományi Közlöny 148. (2017) május. 197.
