Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: Széchenyi haláláról – összeesküvés-elméleti megközelítésben - Az öngyilkos temetése
CSORBA LÁSZLÓ 94 Az öngyilkos temetése A „Széchenyi-konteó” eddig ismertetett motívumai a gyilkosság valószínűsége mellett hoztak fel érveket, egyfelől arra mutatva rá, kinek használt leginkább a gróf halála, másfelől a rendőrségi helyszínelés vélt ellentmondásai alapján sugalmazva ezt, mint a tragédia egyedüli magyarázatát. Most két olyan érv következik, amelyek az öngyilkosság lehetőségének vélt cáfolatával próbálják szolgálni ugyanezt a célt. Elsőként vegyük szemügyre azt a korábbról ismert állítást, miszerint a katolikus szertartás szerinti halotti búcsúztatás puszta ténye – mivel az egyház tiltja az öngyilkosok eltemetését – már önmagában cáfolná a szuicidumot.31 A temetés körülményeiről is részletesen beszámol Tolnay Antal cenki plébános már idézett, belső feljegyzésében. „Apr[ilis]. 10.-én estéli tizenegy órakor hozatott Kis-Cenkre hült teteme, hol a kastélyi kápolnában rögtönzött ravatalra tétetett. Ekkor adatott tudtomra az ő kedves Béla fia által: hogy a bécsi policei rendelete következtében a megtörtént boncolás után tüstént kellett hozatni[,] és meghagyatott, hogy másnap, vagyis 11.-én reggel 10 órára Cenken el legyen temetve, különben a policei fogja eltemettetni; én válaszoltam: ha bezárnak is, reggel suttyomban el nem fogom temetni, hanem délután 4 órakor, mikorra a körül vidéket értesíthetem. Egész éjjel irtuk a temetési tudósításokat, a major béresek által szerte küldvén el őket. Ez szükséges volt, mert a Bécsben nyomott halotti cédulákon a temetés April 12.-i délutánra volt téve, s országszerte szétküldözve – ez az oka, hogy többen p[éldának]. o[káért]. Magyar Akadémia küldöttsége és mások a temetésről elkéstek. 11.-én délután 4 órakor temettem el 22 pap kíséretében, legalább 5–6 ezer ember részvéte mellett. A soproni előkelő polgárságból 300-an égő fáklyákkal tisztelegtek, melyeket temetés után egyhalomra rakva Vörösmarti [sic!] »Szózata« éneklése mellett elégettek. Távol vidékről, a policiális rendeteket nem tudva másnap Vas és Zala – megyékből négyes fogatok egész számosán 31 Ezt fejtegette például egy előadásában Eperjes Károly, abban a téves hiszemben, hogy az öngyilkos eltemetéséhez legfelsőbb egyházi engedélyre van szükség: „Tiszteletreméltó bencés történészekkel megnézettem. Se a győri levéltárban, se a bécsi levéltárban, se a vatikáni levéltárban nincs írás a pápához, hogy el lehet-e temetni az öngyilkos Széchenyit. Így aztán a pápa nem is engedélyezhette”. – Lásd Eperjes Károly: Gondolataim Széchenyiről. In: Széchenyi bűvkörében. Szerk. Szabó Attila. (Nagycenki Füzetek 6.) Nagycenk 2010. 30.
