Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: A becsempészett fattyú és az áruló
HERMANN RÓBERT 78 Sőt, Görgei–Blaha klagenfurti magányában kézisajtóján újranyomta a teljes 1848–1849-es Közlöny t is. A magyarság minél tökéletesebb megtévesztésére az osztrák hatóságok az Aradon lefolytatott hadbírósági eljárások dokumentumait is meghamisították. Nem a leendő vértanúk vagy államfoglyok által az akasztófa árnyékában tett vallomásokat olvasunk, hanem osztrák hamisítványokat. A rendőrügynökök beleírtak a magyar emigránsok külföldön megjelent emlékirataiba, vagy kihúztak belőlük. Mindebből pedig az következik, hogy a 19. század közepére vonatkozó ismereteinkből semmi sem érvényes, minden másképp volt. Ellenben létezik egy titkos történet, amit egyedül Kéri Edit ismert. Ha valamelyik forrás nem illett bele a koncepciójába, azt nyilván az osztrákok hamisították. Ha viszont Görgeit setét színekkel ábrázolja egy munka, tökéletesen mindegy, hogy pontosak-e az adatai: egyből megbízhatónak minősül. Még szerencse, hogy Görgey István, a tábornok öccse öt nagy kötetben dolgozta fel Görgei Artúr ifjúságát, 1848–49-es ténykedését és száműzetését. Noha ezek a művek első látásra Görgei Artúr tisztázását (sőt, glorifikálását) célozták, Kéri szerint ez csak a látszat: Görgey István tisztában volt a személycserével, s munkájában finom célzások, utalások tucatjait helyezte el, amelyekkel az utókornak akart jelzéseket adni. („Az igazság odaát van”, ahogy az X-akták ban mondták.) Az egész áruló- vagy kémlegendának van még egy, nemzetkarakterológiai szempontból roppant szomorú tanulsága. A fent ismertetett koncepcióból ugyanis nemcsak az következik, hogy a magyar történettudomány – tisztelet a kivételnek – az elmúlt 150 évben csupa a Habsburgok által megvásárolt vagy csupán naiv személyiségből állott, hanem az is, hogy a magyar szabadságharc vezetőinek jelentős része – Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Csány László, a tábornokok közül Aulich Lajos, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Láhner György, Damjanich János – is időleges vagy állandó politikai rövidlátásban, illetve katonai vakságban szenvedtek. Blaha-szuperkém vagy Görgei-főördög egymagában okosabb és ügyesebb volt, mint a reformkor és a szabadságharc megannyi csillaga. Kéri Edit e munkájával azt bizonyítja, hogy a reformmozgalom és függetlenségi harc résztvevőinek együttes szellemi potenciálja nem ért fel a 19. században korántsem géniuszairól ismert Habsburg-család egyetlen balkézről származó sarjáéval. A kötetet 1996. december 2-án a Magyarok Világszövetsége székházában mutatták be, a meghívót a könyvet kiadó, akkortájt Kanadában élő matematikus, Dénes József (1932–2002) írta alá azzal, hogy a lektor,
