Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: A becsempészett fattyú és az áruló
A BECSEMPÉSZETT FATTYÚ ÉS AZ ÁRULÓ 75 csatáját elveszítő Henryk Dembiński is, másképp hogyan juthatott volna be 1849 januárjában Galícián át Magyarországra, vagy maga Bem apó is, hiszen csak így menekülhetett el Bécsből az októberi forradalom leverése után. No és a segítők! Hiszen Görgei karrierjét hosszabb-rövidebb ideig többen is építgették. Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Madarász László, Szabó Imre és mások. Egy részük bizonyára kém volt, talán maga Kossuth is. (Őt alighanem még 1837–1840 között, a börtönben szervezték be. Ne feledjük el, utána lapengedélyt kapott!) De nyilván a többi beépített kémnek is ott rejlettek a magyar államapparátusban a támogatói, akik a látszat őrzése kedvéért voltak Görgei iránt bizalmatlanok. E logika alapján tehát mindenki gyanús. A következő gondolati bukfenc a beépített kém szereplésének értékelésekor tűnik a szemünkbe. Tudniillik a Habsburg-fattyúnak 1848 végén Győrnél, 1849 februárjában Kápolnánál, 1849 júliusában Komáromnál vagy Vácnál minden esélye megvolt arra, hogy a maga részéről hősiesen, ám a cs. kir., illetve orosz fegyverek számára dicsőségesen és főleg olcsón fejezze be, vagy rövidítse le a szabadságharcot. Ezzel szemben az 1849. augusztus 13-i szőlősi/világosi fegyverletétel éppen annak a birodalomnak okozta a legnagyobb presztízsveszteséget, amelyik elvileg beépítette Johann Blahát a magyar társadalomba, majd hadseregbe. Azt pedig a Habsburg-család történetének ismeretében erősen kétlem, hogy merő családszeretetből az uralkodóház vállalja a hosszú háborúval járó pénzügyi nehézségeket, vagy azt a külpolitikai presztízsveszteséget, amelyet az orosz intervenció igénybevétele, majd a magyar főseregnek az oroszok előtti kapitulációja okozott. Végül, az már a tökéletes rejtőzködés netovábbja, amikor egy beépített kém 1849 áprilisában négy hét alatt a Tiszától a Rábáig kergeti a cs. kir. fősereget. A kötet logikája tehát önnön rendszerén belül sem áll meg, de ezen nincs miért meglepődnünk. A Szerző olyan szabadon bánt tényekkel, véleményekkel és értelmezésekkel, ami egy szürrealista szépírónak is becsületére válna. Bizonyítási módszere a felsorakoztatott források és a tudományosság látszatát keltő lábjegyzetek ellenére sem történeti, hanem részben érzelmi, részben pedig történelmen kívüli. A felsorakoztatott kilenc orvosi szakvélemény és két grafológusi elemzés sem pótolhatja ugyanis a Blaha–Görgei-csere tényét igazoló történeti források hiányát. Kéri Edit külföldi utazásainak krónikája nem pótolja a beépített kém működésére vonatkozó iratanyag hiányát. A grafológusi elemzések korlátaira már a Kéri Edit által oly sokszor hivatkozott Rákosné Ács Klára Vallanak a be -
