Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: A becsempészett fattyú és az áruló
HERMANN RÓBERT 74 negyedszázada írt össze hasonló szellemben két kötetet Kéri Edit, a barguzini Petőfi-expedíciója történész-szakértője.1 Arra ugyan nem adott választ a Szerző, hogy egy 1839-es beépítést hogyan magyarázna egy mégoly kemény 1843-as felszólalás is, hiszen ehhez a derék Habsburgoknak az összes kamarillájukkal egyetemben legalábbis a jövőbe látás képességével kellett rendelkezniük. A történetileg némileg jártasabb olvasónak esetleg eszébe ötlik egy 1848. január 11-i idézet: „[...] végre is, az újesztendő inkább lesz a kedvemre való, mint a volt, amelynek semmiféle tetszetős emlékét sem vagyok képes felidézni.” Ezeket a sorokat Clemens Wenzel Lothar Metternich, az osztrák birodalom mindenható kancellárja írta IV. Frigyes Vilmosnak, Poroszország uralkodójának, s ebből az derül ki: nemhogy kilenc évvel, de még két hónappal a forradalom bekövetkezése előtt sem érzékelték a birodalom legfelsőbb vezetésében a régi rendet fenyegető veszélyt.2 Lehet persze, hogy Metter nich sem volt beavatva a szupertitkos tervekbe. Ha az olvasó esetleg megpróbál logikusan gondolkodni (a könyv széteső szerkezetét követve, ez komoly erőfeszítést igényel), felötlik benne a következő kérdés: no jó, de mi van, ha a beépített kémet 1848 októberében Ozoránál főbe löveti Perczel Mór ezredes, Schwechatnál elviszi egy ágyúgolyó, vagy 1849 januárjában Besztercebányán agyonlövik a 10. honvédzászlóalj zendülő katonái? Hiába volt a tízéves rejtőzködés, a beépítés, a halott fiú leveleinek megsemmisítése és átmásolása. Nyilvánvaló, hogy a Habsburgok erre az eshetőségre rendelkeztek még néhány ilyen beépített emberrel. S ha már olyan jól működött a magyar államapparátuson és hadseregen belüli titkos szervezet, nyilvánvalóan ezeket is a csúcson kell keresnünk. Bizonyára ide tartozik a cseh származású Klapka (akinek apja valóban díjat húzott az osztrák titkosrendőrségtől), Ivánka Imre (aki azonban megpróbált szakítani a megbízókkal, ezért kellett Schwechat előtt a nemzetközi jog megszegésével parlamenterként letartóztatni), vagy a konzervatív oldalról indult, s aztán szélsőséges radikálissá váló Perczel Mór (1848 július elejéig a magyar belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője). De talán kém volt a valamennyi 1 Kéri Edit: Ki volt Görgei? Egy kémtörténet felfedezése. Kutatás meglepetésekkel. Budapest, 1996. I–II. köt. 2 Közli Aus Metternichs nachgelassenen Papieren. Herausgegeben von dem Sohne des Staatskanzlers Fürsten Richard Metternich-Winneburg. Dritter Teil. In der Ruhezeit 1848–1859. Band VIII. Wien 1884. 570–571. Magyar fordításban közli Deák Imre: 1848, ahogy a kortársak látták. A szabadságharc története levelekben. Sirály Könyvkiadó, Bp. é. n. [1942.] 5.
