Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
B. Szabó János: A legnépszerűbb „Mohács-hoax”: Szapolyai vajda „késéséről”
A LEGNÉPSZERŰBB „MOHÁCS-HOAX”: SZAPOLYAI VAJDA „KÉSÉSÉRŐL” 67 majd halála előtt két évvel, 1894-ben, a Kossuth halála utáni gyász elleni tiltakozásképpen lemond a Magyar Történelmi Társulat elnöki posztjáról, és kilép a Magyar Tudományos Akadémiából!10 A levél címzettje pedig az a jogász végzettségű Jászay Pál, aki gróf Teleki Józsefnek (1790–1855), a bécsi magyar udvari kancellária előadó tanácsosának pártfogoltjaként kerül bécsi hivatali szolgálatba fogalmazói, majd titkári beosztásban11 – nyilván ennek a háttérnek köszönhetően férhetett hozzá a bécsi császári-királyi udvari titkos levéltár mindaddig magyar történetíró számára hozzáférhetetlen anyagaihoz. Ők tehát mindannyian történetírók (is), de aligha a szó modern tudományos – legfeljebb aktuális mai magyar – értelmében. Másfelől pedig megállapíthatjuk, hogy a művek állásfoglalásainak egzisztenciális meghatározottsága egyértelműen tükröződik nemcsak Jászay Pál, de a korszak két nagy hatású történetírójának, Horváth Mihálynak (1809–1878) és Szalay Lászlónak (1813–1864) az esetében is. R. Várkonyi Ágnes monográfiájában előszeretettel nevezte e korszak történetíróit „társadalomtörténészeknek”, holott ezek az urak többnyire aktív közéleti emberek, sőt a fent említett két nagy formátumú szerző nyilvánvalóan aktív politikus volt. Méghozzá nem pusztán leíró, kutató, hanem egyenesen társadalomformáló szándékokkal, amihez viszont jó néhányan közülük – koruk szokásai szerint – gátlástalanul felhasználtak historizáló történeti érvanyagokat is. „Általános nézet – írta R. Várkonyi –, hogy a főurak önzése, felelőtlensége s az általános anarchia okozta a nemzeti katasztrófát. Megoszlanak ugyan a vélemények, hogy az uralkodó osztály melyik csoportját terheli inkább a felelősség. Horváth Mihály inkább az arisztokráciát ülteti a vádlottak padjára, Jászay Pál viszont – mint láthattuk – határozottan a Zápolya-párt és az »előre nem néző«, csak zajongó köznemesség felett tör pálcát. Meglehet, hogy véleményében bécsi kollégái is befolyásolták. Horváth Mihály ugyan nagy figyelmet fordít 1514 következményeire, észreveszi és hivatkozik is rá, hogy a 16. századi földesurak maguk bevallják, hogy a jobbágyság földhöz láncolása okozta leginkább a hon süllyedését, de az alapvető okot »II. Ulászló és II. Lajos erőtlen kormánya alatt eláradó ne-10 http://konzervativok.blogspot.com/2009/02/magyar-okonzervativok-grof-szecsen.html, letöltés 2022. márc. 31. 11 Bakonyi Béla: Jászay Pál történetíró életútja és munkái. Abaújszántó 1993.
